A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Nagy Vera: Ünnepi táplálkozás Hódmezővásárhelyen

A vacsorához 7—8 óra felé gyülekeztek a vendégek, akiket érkezéskor pereccel és kaláccsal kínáltak. Egyszerű fonottkalácsokat és dúcokat sütöttek, egyedül a vőfély kulacsára készítettek kerek, cifra kalácsot. Ilyeneket a 40-es évekig sütöttek.

25 A vacsorán a fő helyre az új párt ültették. Mellettük szüleik, majd a násznagy a feleségével, szemben p;dig a koszorúsok ültek. Levest egészen az 1930-as évek elejéig nem tálaltak föl a vacsorához. Ekkor jelenik meg és kezd elterjedni a vacsorán, aminek oka a lakodalom főétkezésének eltolódása, ez psdig összefügg a lakodalom időtartamának leszűkülésével. Míg a múlt században több napig tartott, addig az ebéd számíthatott fő étkezésnek, ahol az összes meghívott együtt volt. Az 1920-as években is adtak ebédet külön mindkét háznál, és mivel az ebédhez levest is főztek, így a vacsorához — ahol mindenki együtt volt és így fő étkezésnek számított — már szükségtelen volt. Amikor azonban a 20-as évek végétől, különösen a 30-as évektől már csak a vacsorára jöttek össze a meghívottak, az elsőnek feltálalt levessel tették ünnepélyesebbé az étrendet. A lakodalmas háznál a kalácsok és az apró perecek mellett csak az utóbbi időben sütöttek édessüteményeket, tortákat. A tészták nagy részét a vendégek vitték : rétest, bélest, csöregét, tyúklábat, „szalagárés tésztát", fánkot és „vízönkőttet", tányérra téve, ruhába kötve. Az asszonyok ilyenkor azt is megfigyelték, hogy ki tud szebb rétest sütni. Az 1920-as években jobbmódú helyeken már tortát, krémest, cukrászsüteményeket is vittek, magas tortatálakon. Később ezek váltak általánossá. Néhol a sütemények mellé gyümölcs is került : alma, szőlő. Az ifjú pár — sok helyen még mostanában is — égetett cukorból készült pörkölt tortát kapott, amit tornyostortának is neveztek. Tetejére különböző alakokat formáltak : emberpárt, galambpárt, rózsát, szélmalmot. Ezt cukrásszal csináltatták meg. E torta elődje valószínűleg az a nagy „fontoskalács" lehetett, amelynek tetejére két kismadár került. A menyasszony végigkínálta tortával a vendégeket, akik a sajátjukból viszonozták. A bort nemcsak vették, hanem a vendégek is vittek magukkal egy-egy litert, amit a vacsoránál a tortával együtt kaptak meg. Ma már sem tortát, sem bort nem visznek a vendégek. A vendéglátók nagyobb mennyiségben főleg Kistelekről, Csongrádról hordták a bort. Az utóbbi időben a vacsora előtt tömény itallal is kínálják a vendégeket, a bor mellett pedig van sör és üdítőital, a vacsora után kávé. A lakodalom másnapján a kimaradt ételeket szétosztották a rokonok, ismerősök között, különösen a főzésben segítők kaptak. Mosogatás után a kölcsönkért edényeket visszajuttatták a gazdáiknak. A bográcsot az újasszonynak kellett kisúrolnia, hogy megnézzék, milyen ügyes. A múlt században a lakodalom után egy héttel újabb rendezvényre került sor. „A lakodalom utáni vasárnapon a menyasszony szüleinél tartanak eyg, a lakodalomhoz mindenben hasonló mulatságot, ezt nevezik ezen a vidéken kárlátónak vagy kállátónak.

26 Ezt azzal magyarázták, hogy a lakodalmat a vőlegény szülei rendezték, így a menyasszon rokonai közül kevesebben vettek részt rajta. A kállátón viszont a lány rokonait, ismerőseit vendégelték meg. Nagygazda helyeken még a 30-as években is tartottak kállátót, ami gyakran felért egy lakodalmi vacsorával s az étrend is azonos volt: csigaleves, paprikás, sülthús, sütemények. A 20-as évektől azonban már nem mondható általánosnak, esetleg egy kisebb ebédre hívták meg a menyasszony rokonait. S5 Nagy Gy., (1959). 88 Török K., (1867). 124. 148