A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Numizmatika - Nagy Ádám: Egy makói pénzlelet a 19. század közepéről

Táblázatba foglalva a számszerű adatok még szemléletesebben mutatják a lelet összetételét : tallér 1/2 tallér 1/4 tallér 20 krajcár XVII kr XV kr 10 kr ossz. db. % Magyarország 5 1 4 869 2 881 51 Erdély 3 3 0,1 Csehország 1 109 1 111 6,4 Ausztria 4 1 596 1 1 3 606 35 Bajorország 1 46 4 51 3 Egyéb 1 73 1 75 4,3 ossz. : 10 3 5 1696 1 1 11 1727 100 Ha a lelet pénzeinek évenkénti darabszámát (egy egység 1 db 20 krajcáros pénz), egyúttal összesített krajcárértékét grafikonra vetítjük, akkor azt láthatjuk, hogy ez a kisebb fajta vagyon két periódus pénzeit tartalmazza, talán két időszakban is gyűlt össze: 1754—1798, majd három év szünet után 1802—1848-ig. (2. ábra) Az egész leletet tekintve az évi átlagos szaporulat 18 db pénz, azaz 6—10 konvenciós forint közötti érték. Az első szakasz 44 éve alatt ez a szám átlag 15 db, 5—7 forint; a második szakaszban 46 év alatt átlag 22 db, 8—11 forint között. Az első időszakban 1780-ig az idegen veretű pénzek vannak többségben, különösen a kiemelkedő 1763—1765-ös esztendőkben. 1763—1767 között jelentős számban találhatók a leletben Bajorországból származó pénzek. Az egyéb idegen, főképpen dél-német pénzkibocsátóktól való pénz is erre az időre koncentrálódik. Néhány bajor, slazburgi és egy würtzburgi pénz akad a periódus végéről is, ill. Bajorország, Nassau—

Weilburg, Salzburg, Szász—

Coburg és Württemberg egy-egy darabbal a második periódusban még feltűnik. A második időszakban, de már 1781-től az évenkénti döntő többség végleg a magyarok javára fordul. Azonban néhányszor, éppen a kiugró években 1806, 1808, 1810 és 1811-ben itt is az idegen, ez esetben kizárólag az osztrák pénzek túlsúlya figyelhető meg. Az összetételen kívül természetesen jellemző a leletben az előforduló legkorábbi évszám is. Esetünkben az 1754. évet kell a kezdetnek tekintenünk, amelyet egy magyar tallér és egy osztrák 20 krajcáros képvisel. Nem zavarhat benünket e szempontból I. Lipót XV krajcárosa 1661-ből, sem Lotharingiai Ferenc XVII krajcárosa 1753-ból. Ezek csupán adalékul szolgálnak ahhoz, hogy még a 19. század közepén is előfordultak és a forgalomban elfogadtak esetleg jóval korábbi pénzeket, nyilván azok ezüstértékének megfelelően. Az 1753-as XVII krajcáros tulajdonképpen nemcsak év szerint áll közel az 1754-hez. Tudjuk ugyanis a pénzen látható Andráskereszt jelből, hogy azt már egy 8 Az 1750. november 7-i rendelet: Miller zu Aichholz., V.—Lochr, A.—Holzmair., E. österreichische Münzprägungen 1519—1938. Wien, 1948.251. (a továbbiakban : Miller) — Itt kell megjegyezni, hogy Mária Terézia 1746. február 11-i rendelete alapján az összes kiverendő pénz felét férje Lotharingiai Ferenc nevével, képével és német-római császári címével verték. Aranyak azonban Körmöcbányán csak Mária Terézia, Bécsben csak Ferenc császár számára készültek. Az 1766. július 21-i rendelet után a pénzek 1/3—1/3 részét Mária Terézia, elhunyt férje Ferenc és a császári trón örököse, II. József nevével és képmásával kellett elkészíteni. Ferenc 1765-ben meghalt, de pénzeit 1780-ig 127