Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
bek. 120 Természetes, hogy együttesen is daloltak. A korai alkonyatban azután hazamentek. E nyomási mulatságoknak jellegzetes alakja volt a digó, azaz a kiskocsijával megjelenő bosnyák cukorkaárus, aki saját készítésű cukrot, főleg alvét néven emlegetett törökmézet árult. Tápén a nagyböjt heteit, illetőleg vasárnapjait is sokan meg tudják nevezni : első a csonkahét és csonkavasárnap (Invocabit), második a guzsahét és guzsavasárnap (Reminiscere), harmadik a nevetlen hét és nevetlen vasárnap (Oculi), negyedik a sükethét és süketvasárnap (Laetare), ötödik a feketehét és feketevasárnap (Iudica), hatodik a virághét és virágvasárnap (Palmarum). Ez utóbbiak különben már általánosabban is ismeretesek. A Lányi-kódex (1519) szerint süketvasárnap: Mind Judicayg kyt parasztok syket vasárnapnak hywnak. 121 Somogyi Eleknél kereszthét és keresztvasárnap. 122 Ezen a héten a felsőtanyaiak, kőmpöciek nem szoktak tyúkot ültetni, mert a csirke belefullad a tojásba. A kora tavasszal fújó éles szélnek buti szél a neve. Ezzel függ össze infámis, lélekvesztő vénasszonyoknak megvető buti boszorkány elnevezése. A kócos, toprongyos, rosszkedvű fehérnép is olyan, mint a buti boszorkány. 123 Most azokat a jeles napokat vesszük szemügyre, amelyek a naptárban általában hamvazószerda és virágvasárnap közé esnek. Utána a nagyhét és húsvét hagyományvilágát tekintjük át. GERGELY (márc. 12.) napja körül még szeszélyes és hideg szokott az időjárás lenni. Olykor havazik is. Ilyenkor ezt mondják: rázi a Gergő a szakállát. A szegedi példázat szerint Gergely azt mondotta Mátyásnak, ha olyan bent volna a neve a kalendáriumban, mint Mátyásé, akkor kifagyasztaná a borjút a tehénből. A szőregi hagyomány ezt még egy kissé bővebben tudja: ha Gergely ott volna, ahol Mátyás, olyat tenne, hogy az egész világon híre volna. A tehénbe belefagyasztaná a borjút, az asszonyba pedig a gyereket. 124 ítéletidő volt az 1879. esztendő Gergely napjára virradó éjszakája is, amikor a petresi gáton át az árvíz, öreg tanyaiak ajkán Gergő vize Rókus felől elöntötte a Várost. 125 Megkondult a városháza öreg harangja, hirdetve a pusztulást. 126 A Rókus felől hömpölygő nagyvíz emlékezetét, betörésének irányát jelzik egyébként a rókusi Gergely, Petresi, Árvíz, Föltámadás, továbbá a mentésben buzgólkodó Pulz tábornok nevét megörökítő utcanevek. Szólnak róla még a népdalok, ponyvahistóriák is. Ez utóbbiakra más helyen még visszatérünk. Gergely napja egészen a legutóbbi időkig fogadalmi ünnepe volt a Városnak: az iskolák és hivatalok szüneteltek. Minden felekezet hálaadó istentiszteletet tartott. Voltaképpen ennek a napnak emlékezetét őrzi a Fogadalmi Templom is, amely Szeged népének 1880-ban tett fogadalmából épült. Ez úgy szólt, ha a Város romjaiból feltámad, templomot szentel majd a Boldogasszony tiszteletére. 120 Leírásuk a Játék, játékszer с fejezetben..., valamint a Szegedi Szótár megfelelő címszavainál. 121 Reizner IV, 488. 122 Somogyi E., Idvességes mulatság 123. "s példabeszédek II, 33. 124 Kálmány III, 177. 125 Szemtanú leírása Kákay Aranyos No 3. [= Mikszáth Kálmán], Szeged pusztulása. Szeged 1879; JókaiM., Magyarhon szépségei. Budapest 1956; Lázár Gy., Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira. Szeged 1909; Legrészletesebben, de novellisztikusan Szabó L„ Szeged halála és föltámadása. I-III. Szeged 1929; Szeged városa 109; Gergely-napi darvadozás. Délm. 1927, 58. sz; Természetesen még több más is, amelyeket itt fölösleges idézni. 126 Föltetszett a hajnal 48. 254 »
