Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

III. ÖSSZETETT KÖTETLEN SZERKEZETEK 1—4. Pünkösdölők A pünkösdölő egyik legkorábbi feljegyzése (Miskoltzy István, Regélő, 1834 II. évf. 357. 1. — idézi: MNT II 195—197. old.) a szokást „Szeged városához és a közeli katolikus helyekhez" kapcsolja. A szöveg hosszú részletekben szószerint, egészében pedig többé-kevésbé megegyezik az 1950-es, 60-as években ezen a tájon gyűjtött változatokkal. Az Alföldön — egyetlen kiskunfélegyházi változattól eltekintve — csak Szeged vidékén ismeretes a pünkösdölő. Megtalálható még Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon (főként a palóc vidéken). A Sopron megyei változatok mellett a szegediek a legteljesebbek, zeneileg a leggazdagabbak. Ezekben találhatók a legterjedelmesebb szövegrész egyezések Kájoni János Cantionale Catholikum-beli (1676) pünkösdi énekével (Az Pünköstnek jeles napján, Szent Lélek Isten küldetek, 268—269. old.). Шг "" 1. АР 6384 a-c. A szokás jellegzetes kezdete nyugati eredetű jambus-dallam, amely ebben a pünkösdölőben a végletekig föllazult. Szabad motívumismétlések váltakoznak recitatív jellegű részekkel. Az aszimmetrikus ritmus emléke valamelyest még fölfedezhető, bár a sorok kezdete mindig hangsúlyos . A gyermekdal-szerű ütempáros szakasz (9-10. „vsz.") is a motívumismételgető első részből nő ki. A mollterces 9. „vsz." dallammagja — mrdr — az előzőleg bőven ismételgetett s/m/fordulat megfelelője, —• és csak határozott 2/4-es lüktetésű ritmikájában válik el az előzménytől. A darab egészéhez képest az ütempáros rész kisebb jelentőségű, rövid. Rendhagyó módon nem is ezzel ér véget, hanem az utolsó, 11. ,,vsz."-ban ismét az első rész motivikáját hozza. Területi var : Átokháza (igen közeli) ; Sándorfalva-Homoki tanyák ; Szőreg (töredék). A szokás leírása sajnos hiányzik. A sándorfalvi adatközlő szerint : két tíz év körüli kislány fehér ruhában, koszorúval, vállon átvetett nemzeti színű szalaggal díszítve házról-házra jár pünkösd vasárnap délelőtt. A királyné pálcája kezdetű résznél összekapaszkodnak és körbe forognak. A köszöntésért ajándékot kapnak. 2. AP 1284 d-aa. Kezdő jambus dallama ugyanaz, mint a 3-е és a 4-hez is közel áll. A motívumismételgető szakasz — 6-11., 13. „vsz." — bár kisebb terc ambítusban mozog, emlékeztet az 1. sz. kvint-terjedelmű hasonló megoldásra. Vö. még 3. sz. jegyzete. Az ütempáros, gyermekdal-szerű rész terjedelmesebb : 12,14,15. „vsz." Területi var: Tápé (= MNT II. 164.) 3. Közölve: MNT II. 156. Kezdő jambus dallama ugyanaz, mint a 2-е, és a 4-hez is közel áll. A tonika alatti transzpozíciót talán a folytatás hangnemi eltérése okozta, de a régi lejegyzés esetleges pontatlanságával is számolhatunk. (A hangzó változatok alapján az egységes áttekintés kedvéért ritmusát fele értékbe írtuk át, egyébként az MNT II-ben megjelent alakot közöljük.) A 4-8., 10-11. „vsz." dúr tetrachordban (trichordban) mozgó ütempárjai dallamilag a 2. sz. motívumismételgető szakaszára emlékeztetnek. Az ütempáros rész ambitusa csak egyetlen sorban éri el a pentachord terjedelmét (9). Hatása ezért a Mi van ma, piros pünkösd napja szöveghez kapcsolódva szinte csúcspont jellegű. „Régebben nagy eladó-lányok jártak, manapság már csak 4-5 apró leányka tartja fönn e szokást. Ünnepiesen fel vannak öltözködve, fejükön rózsakoszorúval, az ötödiknek, a legkisebbnek piros kendővel van a feje bekötve, mint a menyecskéké, és fehér fátyollal van leborítva : ez a királyné, aki középütt megy kettő kezet fog elől, kettő pedig hátul. A két elől haladónak egyike a királyné vőlegénye, aki ének közben táncol vele, a hátul jövők egyike pedig násznagy, míg egy közülük, ki az ajándékokat szedi össze, zsákosnak neveztetik... A királyné egyedül énekli: Én kicsike vagyok, — 55 Évkönyv 865