Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A katonák elszállásolására külön szobát, helyiséget tartottak fönn a régi szegedi házakban. Ez volt a katonaszoba,

16 amelyről máshol bővebben is szólunk. A katonaság egy részének szállása bent volt a Várban. Voltak természetesen kaszárnyák is. így a kiskaszárnya a mostani Mikszáth Kálmán és Mérey utca eleje táján. Miután ez a Város tulajdona volt, a katonaság hálókrajcár fizetésével

17 rótta le a szállásdíjat. A XVIII. században emelt nagykaszárnya viszont a mai Rákóczi téren állott. Századunk elején igen megviselt állapotban volt, lebontották. Utoljára hajléktalanok menedékhelyéül, csavargók hatóságoktól tűrt éjjeli szállásául szolgált. A mai szemklinika helyén állott városi sörházat is átépítették a Víz előtt kaszárnyává. Ennek öreg szegediek ajkán sörházkaszárnya, a homlokzatán álló szent patrónus hajdani szobra után flóriánkaszárnya volt a neve. Az összefüggés kedvéért vesszük előre, hogy a Víz után a katonai hatóságok hosszú vonakodás után bele egyezvén a Vár lebontásába, a Város ellenszolgáltatásul építette a Mars mezején, a későbbi Mars (Marx) téren a negyvenhatos kaszárnyát (1883) amelyet jártasabb öreg szegedi polgárok normálkaszárnya néven is emlegettek. „Az öreg kaszárnya is fiatal volt még akkor — emlékezik

18 Tömörkény — úgynevezett mintalaktanya, minélfogva normálkaszárnya volt a neve." Más század végi kaszárnyák a honvédkaszárnya (Honvéd tér) az 5. honvéd gyalogezred, a huszárkaszárnya (Rigó utca) pedig a 3. honvédhuszár ezred számára. 16 A szállásmesterekről Reizner III, 70. Vö. még Beck P., A „rospont-komiszáros". Sz N. 1908,. 280. sz. 17 Bálás M., Szemenszedett adatok. Szab. kir. Szeged város közvagyoni helyzetéről. Szeged 1867, 4. 18 Rónasági csodák 182. 73