Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

MEGCSALT FÉRJ. Egész Európában ismeretes, nyilvánvalóan ponyvái eredetű. A mi szövegeink dallamukkal együtt szorosabb német kapcsolatra mutatnak. Följegyezték Csókán, Verbicán és néhány meg nem nevezett helyen.

33 A verbicait idézzük: Kedves feleségöm ! Mi bajod angyalom? Mit keres itt a katona? Az én ágyamon? Ide s tova néz az asszony : Hun van itt a katona? Szógállóm a hideg rázta, Az feküdt oda. Szógállónak pörge bajuszt, Ó ki látott mán? Miúta a nagy magosság, És e nagy világ! Kedves feleségöm ! Mi bajod angyalom? Mit keres itt a köpönyeg Az asztalomon? Ide s tova néz az asszony : Hun van itt a köpönyeg? Szógállóm az ágyterítőt Ott felejtötte. Ágyterítőn sárga gombot, Ó ki látott mán? Miúta a nagy magosság, És e nagy világ ! Kedves feleségöm ! Mi bajod angyalom? Mit keres itt a fényös kard A fogasomon? Ide s tova néz az asszony : Hun van itt a fényös kard? Szógállóm a tejesköcsögöt Akasztotta föl. Tejesköcsögön sárga bojtot Ó ki látott mán? Miúta az nagy magosság, És a nagy világ ! Kedves feleségöm ! Mi bajod angyalom? Bál lösz nálunk még az éjjel, Ha én akarom ! Ide s tova néz az asszony : Jaj, az ilyen bál ! Bunkósbot, meg csomós kötél A sarokba áll ! CINEGEMADÁR (Hol háltál te cinegemadár?) Vargyas szerint „magyar eredetű, lehet, hogy középkori ének." Inkább Dunántúl terjedt el. Kálmány Hosszúhát pusztáról

34 jegyezte föl : Hun háltál az éjjel cinögemadár, Rúzsám ablakába, gyönge vilojám ! Mé nem gyüttél be hát cinögemadár? Féltem az uradtul gyönge vilojám ! Nincs itthon az uram, cinögemadár, Litvai erdőbe hidakat csinál. Jó lova van annak, hamar hazaér. Jaj lösz neköm rúzsám, hogyha nálad ér! Hun háltál az éjjel cinögemadár? Rúzsám ablakába, gyönge vilojám! Mé nem gyüttél be hát, cinögemadár? Féltem az uradtul gyönge vilojám ! 33 Vargyas II, 524; Kálmány III, 201. Csóka; Alföldi népballadák 82-85. Hely nélkül, de a szegeditájról; Tóih 104. Verbica. 34 Vargyas II, 520. Kálmány III, 5. Hosszúhát. Szövegünket Vargyas is közli, de a gyűjtés helyét Szolnok megyébe helyezi. Kálmány azonban egy helyen világosan utal rá, hogy „Hosszúhát Horgos községhez tartozó puszta Szeged szőlei mellett terül el. A múlt évtizedben gyűjtésünk alkalmával Szeged-Királyhalomról származott lakosokat találunk rajta." Kálmány III, XVII. 568