Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Aztán odadobják Gyömbérnek melléje A fejüket, beleharapnak testébe. Véres ujjaikkal Gyömbért szorongatják, Hajnalig elgyötrik, akkor abbahagyják. Befejezés: Nincs orcájára senkinek sem írva, Hogy milyen kötélen eresztik a sírba. Palinak a világtól való búcsúzkodását 51 tápai öregek így dalolták : Szállj el madár, szállj el, Mindszentön körösztül. Nézd mög az én Örzsikémet, maga van egyedül. Ha kérdi, hun vagyok, mondjad, hogy rab vagyok, A szögedi nagy fegyházba félig vasba vagyok. Hallom, ver az óra féltizenkettőre, Gyere ide, Gyömbér Pali, lépjél föl a székre. Föllépött a székre, főtekint az égre, Akkor jutott az eszibe mindön szörnyű bűne. Hallják, urak, hallják: mély gödröt ássanak, Hogy a juhászkutyák ki ne kaparjanak. DIÓSZEGI FLÓRIÁN. 1893-ban megrendítő gyilkosság történt Hódmezővásárhe­lyen: Diószegi Máté városszéli gazdálkodót, feleségét, és hat gyermekét megölték. Hamarosan kiderült, hogy a gyilkos a kiskorú mostohafiú, Diószegi Flórián volt. 52 Juhász Nagy Vilmos tollforgató vásárhelyi idős gazdaember kérésünkre leírta a szörnyű histó­riát. Édesapjától hallotta, aki együtt legénykedett Flóriánnal. Flóris már olyan bálbajáró legényke volt, amikor halálosan beleszeretett a jómódú Csíkiék egyet­len leányába, Viktóriába, akinek szintén tetszett a jóvágású legény. Diószegiéknek azonban kevesebb hold földjük vót, mint a mennyi gyermekük. Csíkiék szigorúan megparancsolták a lányuknak, hogy Flórissal ne álljon még szóba sem. Égy közeli bálalkalommal táncra hívta a lányt, aki csakugyan vissza is utasította, minthogy szülei szerint nem való hozzá ilyen koldus legény. Flóris bánatában leitta magát, majd eszétvesztve hazarohant. Fölkapta a baltát és először mé­lyen alvó apját, édesanyját verte agyon. Közben a nénje is fölébredt, de hosszú dulakodás után vele is végzett. Kisebb testvéreivel már könnyen elbánt. A véres baltát a kútba dobta, kezét megmosta, a vé­res ing helyett pedig tisztát vett magára. Mintha semmi sem történt volna, visszament a bálba, ahol úgy kérte föl a lányt, hogy most már ő is gazdag, egyes gyerek, eljöhet vele táncolni. Viktória nem volt hajlandó, bár az esetről még nem tudott semmit. Flóris most hirtelen kijózanodott, mélyen megrendült és nyomban jelentkezett a csendőrségen. Minthogy kiskorú volt és önként jelentkezvén töredelmes vallomást tett, a bíróság 15 évre ítélte. Enyhítő körülménynek vették még ittas állapotát, továbbá a lánynak és szüleinek rideg, elutasító ma­gatartását is. Viktória soha nem tudott férjhez menni. A szomorú történetet, az egyelőre ismeretlen gyilkost azon melegében megéne­kelte egy Szegeden megjelent terjengős ponyvanyomtatvány. 53 Elvezet bennünket Diószegi Máté tanyájához, ahol a család István király napjára, a fiatalja pedig népünnepélyre készülődik. A nagyobb lányok el is mentek a bálba. 51 Gyűjtötte Molnár Imre. 52 Egy család lemészárlása. Rémes eset Hódmezővásárhelyen. SzN. 1893, 200. sz. A vásárhelyi vérfürdő. SzN. 1893, 202, 203. sz. Családja gyilkosa SzN. 206. sz. A vásárhelyi családgyilkos. SzN. 207. sz. 63 Nyolcz ártatlan meggyilkolva. Történt H.M. Vásárhelyen, 1893. évi augusztus hó 21-én. En­gel Adolf (ezelőtt Burger) műintézete Szegeden 1893. 543

Next

/
Oldalképek
Tartalom