Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

ságban volt vele, elérzékenyedve így búcsúzott tőle : mögbocsáss barátom, nem én öllek mög, hanem a törvény. Az esemény (1821) nagy port vert föl. Nem csoda, ha Grünn Orbán istóriaként ki is adta. A versezetet a fiatal Nátly József, a szegedi népnyelvi kutatás későbbi nagyérdemű munkása készítette.

37 A történet tudomásunk szerint, nem folklorizálódott, de az eseményt Tömörkény és Móricz Pál tanúsága szerint az öregek — nyilván a nyomtatványra emlékezve — még századunk elején is emlegették. Természeti csapásról, Hódmezővásárhelynek tűz által való romlásáról (1829) szól Szabó Pál szomorú versezete.

38 Folklorizált változatát ennek sem ismerjük. PALÁSTI ÚR. 1961-ben egy balástyai asszony, Veszelka Imre egyik leszármazottja, név szerint Veszelka Andrasné Gémes Eszter, jeles honismereti gyűjtő, olvasva a Történetek a szegedi Betyárvilágból с könyvet, levelet írt a kiadónak. Ebben ismeretlen népballadát is közölt, amely Palásthy József jószágkormányzóról szól. A szöveg ugyan több helyen egyezik a Pápai úr с népballadánk ponyvairodalmi előadásával,

39 vannak azonban eredetinek tetsző részei is. Föltételezhető, hogy régebben a terjes eseménysor sem maradt verseletlen : Jaj de szélös, jaj de hosszú az az út, Amelyön a kilenc betyár elindult. Mindön bokor mögröszketött előttük, A csillagok sápadoztak fölöttük. Palásth uram! Adjon Isten jó estét! Adjon Isten kilenc betyár szöröncsét ! Palásthy úr ne kévánjon szöröncsét, Még az éjjel nagy kés járja a szívét. Fáni lányom eredj le a pincébe, Hozzá föl bort a legnagyobb iccébe ! Palásthy úr nem köll nekünk a bora, Csak a szívit tögye ki az asztalra. Hosszú a kés, élösre van mögfenve, Palásthy úr szívinek lőtt eresztve. A bosszúnak kögyetlenség virága, Halottasház Palásthy úr tanyája. A történethez tudnunk kell, hogy 1851 decemberében a Pallavicini-uradalom jószágkormányzóját,

40 a gőgös Palásthy Józsefet gyevi házában egy alkonyaton megtámadták és megölték. 37 F.A. Markernek gyilkosságáért büntetés előtt példás megtérése és szomorú sóhajtása. Készítette: Nátly Jósef. Szegeden 1821. Grünn Orbán betűivel. Egyetlen példányát a Somogyi Könyvtár őrizte, de mi már csak hűlt helyét találtuk. Vö. A Feketesas és a Hétválasztó. SzN. 1916, 160. sz. 88 H. M. Vásárhelyi városában Pünkösd Hava 31-én történt tűz által való romlásnak versekben foglalt históriája. írta : Praetensus és Ns. Szabó Pál, A Méltóságos N. Károlyi Gróf Károlyi István Ő Nagyságának Jobbágya. Sz. Iván Hava 7-dik napján 1829. Szegeden. Grünn Orbán örököseinél. 89 A mintául szolgáló Pápainé balladáját a mi tájunkon is számos változatban lejegyezték. Erről a balladánál szólunk bővebben. 40 A regényes családi hagyomány (Sáray Lajosné dédunoka szíves közlése) szerint Palásthy elszegényedett osztrák arisztokrata volt, eredeti neve Plankenhorn. A főrangúak híres bécsi iskolájában, a Theresianum-ban együtt nevelkedett Pallavicini őrgróffal. Jóbarátok lettek, az őrgróf jószágkormányzónak hívta meg. Rúzsa Sándort és embereit sokszor megvendégelte. Nem is ezek ölték meg. Erről Sövényháza jellemzésénél szóltunk bővebben. 537