Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

„Szép könyvek azok. Bennük van a szakállas farkas és a mögégött gyermök, és a Bruncvik királyfi diadala a Sármány herceg fölött, és ott van a sziklához láncolt Gergely bűnbánása és Mic bánnénak ajánlatos története a tizenegy gyermekével, ami mind egyszerre született. Lányok el szoktak pirulni erre, mikor Lajos koldus az utóbbit árulja, énekelvén belőle." Gyermekkorunk ponyvaolvasmányai Csakugyan az istóriaárulók még a század elején a havibúcsún meg vásárok, olykor azonban hetipiacok idején is a Mars téren, kiskörúton énekelve adták elő versbeszedett történeteiket. Az egyik énekelt, a másik árusított, de olykor ő is belesegített az előadásba. A búcsún az alsóvárosi templom kegyképéről és legendáiról szólt az ének, a vásárban pedig friss szenzációkat foglaltak versbe. A sebtében összeverődött alkalmi közönség hol gúnyosan, hol megilletődve hallgatta őket, majd vásárolni kezdett. Általában 1 krajcár volt az egységár. Folyt az árusítás azonban a ponyváról is. Itt nagyobb volt a választék. Emlékezünk Török János szegedi históriás alakjára, aki állítólag érettségizett ember volt, az alkoholizmus azonban a társadalom mélyére sodorta. Szép hangja lévén, históriásnak csapott föl; mindig ott énekelt a havibúcsún, vásárokon pedig időszerű eseményeket, szenzációkat adott elő, így tőle hallottuk Lédererné és Kudelka megdöbbentő történetét is. Anyag és alkalom híján néha már slágerszövegek éneklésére is rákényszerült. Gyűjteményünkben számos ponyvanyomtatványon olvasható a neve. Utánnyomat is akadt köztük, amelyhez éppen csak a nevét adta hozzá. Vásárban vett gyermekkori olvasmányaink között ott volt a Genovéva, Hét bölcs mestör, Flórenc és Lion, Szigfrid, Szögedi boszorkányok, Rúzsa Sándor, Sobri Jóska, Savanyú Jóska története. Sajnos, mi gyerekek valamennyit szétolvastuk. A Grünn-nyomda és társai A Grünn nyomdának és szegedi utódainak, így özvegyének, Grünn Borbálának, később fiának, Grünn Jánosnak, majd a nyomda üzletvezetőjének és későbbi tulajdonosának, Burger Zsigmondnak, továbbá Bába Imrének, Engel Adolfnak, századunkban Traub B. és Társának, Várnai Lajosnak, a Fürtös Testvéreknek, a Petőfi nyomdának, és még néhány műhelynek, illetőleg kiadónak éppen úgy mint a pesti Bucsánszky, a budai Bagó, majd Bartalis, továbbá a szarvasi, később gyulai, majd aradi Réthy nyomdának jámbor asszonyi kegyelettel őrzött kiadványai túlnyomóan vallási, katolikus jellegű népiratok, amelyek részben népénekeket, Mária-siralmakat, búcsújárási hagyományokat, katekizmusi tanításokat, virrasztó énekeket, részben pedig a szakrális folklór körébe tartozó szövegeket tartalmaznak. Ilyenek a ráimádkozások, járványos betegségek elleni könyörgések, Hét mennyei szent zár, Tóbiás áldása néven emlegetett áldások, imádságok, Ezeknek tartalmi tanulságairól, folklór vonatkozásairól más összefüggésben szólunk, most éppen csak a témakörre utaltunk. A Grünn nyomda természetesen mindennemű helyi szükségletet iparkodik kielégíteni. Kiadja a helybeli piarista gimnázium tanárainak, sőt növendékeinek alkalmi latin ódáit, verselményeit, vizsgatételeket, és tankönyveket, kalendáriumot, a helyi tudományosság zsengéit, így Vedres István, Jerney János, Nátly József jelentős műveit, továbbá drámai kísérleteket és színlapokat. Vannak német, sőt cirillbetűs szerb könyvei is. Ezekre éppen csak utalunk, bár művelődéstörténeti fontosságuk nem jelentéktelen. Csak a Szeged népi műveltségéhez és a helyi folklórigényekhez kapcsolódó kiadványokat vesszük sorra. Az Árgirus királyfi meséjének számtalan ponyvái verses változata közül az egyik 534 •