Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A korszak katonadalaiban föltűnnek Lombardia (1859), porosz háborúk, Königgraetz (1866). Csak ízelítőül idézünk: EZÖRNYÓCSZÁZHATVANHATODIK ÉVBE Júliusnak harmadik röggelibe De sok legény lehullott ott a fődre, Még a nap is gyászba borult fölötte. Tratna alatt tornyosulnak a fölhők, Vérrel vannak becsurogva a mezők, Sok anyának ott halt mög a gyeröke, Édösanyja de hiába nevelte. Tratna alatt a temetőkapuba Magyarországi zászló lobog rajta, Szomorú szél fújja a fa levelit, Mire neveli az anyja a gyerökit? Édösanyám fölnevelt a világra, Harminc fontos ágyúgolyó számára, Harmincfontos ágyúgolyó etanál, Azt se mondom: vót-ё kend édösanyám. Kimöntem én a Tratina szélire, Főtekintök a csillagos egekre: Jaj Istenöm, more van az én hazám, Sirat-ë még engöm az édösanyám?

27 Sokáig emlékezetes volt Bosznia és Hercegovina katonai megszállása, az okopáció (1878) is. Egy szőregi nóta

28 így kesereg: ÉDÖSANYÁM ÉDÖS TEJJEL nevelt kend, Még a forgószéltül is mögmentött kend. Most akartam szívességit köszönni, De mán látom; Boszniába köll mönni. Boszniába szól az ágyú a várba, Sír az anyám odahaza bújába. Sír a szülőm, sír testvéröm, szeretőm, Mikó telik be a gyászos esztendő? Ágyúgolyó úgy gyün, mint a förgeteg, Sok magyar fi főtekint az egekre: Jaj Istenöm, hogy köll nekünk möghalni, Az szülőnket ártatlanul elhanni! Doboj alatt a temetőkapuba De sok magyar fi van ottan möghalva! Sok anyának hullt el ott a gyeröke, Édösanyja nem tudja: hun keresse? Ez a kislány kimögyön az erdőbe, Levelet kap pici-pici kézibe, Ez a levél Boszniábúl érközött, Aki kűdte, Doboj alatt elesött. Néhány nóta az első világháborúból: ÉDÖSANYÁM FEHÉRRE MESZELT HÁZA Három évig vót az fekete gyászba. Három évig vót az fekete gyászba, Még a fia fönt vót Galíciába. Történeti énekek 356. Történeti énekek 378,