Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
választott valaki volt, aki ösztönös, kegyelemszerű igazságérzésében és konvencióellenes magatartásában inkább példaképe népének és a szabadságnak, mint akár Kossuth Lajos, akár a többi híresség. Ez mindkettőjük regényében világos kifejezésre jut. Nem méltatjuk az egész regényt, csak Krúdy és a sövényházi monda osztrák párhuzamául idézzük, amit Neumann Rúzsa Sándor és Ferenc József találkozásáról mond. Az osztrák író motiválása érettebbnek, regényszerűbbnek tetszik a balladaszerű magyar változatoknál : Amikor a beteg betyár értesül, hogy az ifjú Ferenc József hazánkba készül, elfogására határozza el magát. Embereivel mindent megbeszél. Ő majd lövéssel ad jelet, hogy társai mikor jöjjenek támogatására. Akkor, amikor ő a császárt a hintóból maga mellé ragadja a nyeregbe. Az országjáró Ferenc József Szegedre igyekezve, a tiszai kompot elhagyva, nyitott hintójára akart szállni. A parton egy magányos lovas várakozik : Rúzsa Sándor. Csodálatos szép volt az ég. A betyár elsütötte pisztolyát, a levegőbe lőtt, mondván : Magyarország szabadságáért, Kossuthért, az elrejtett koronáért! Az uralkodó ezt a maga üdvözlésének gondolta, és Rúzsában a magyar nép ünneplőben megjelent képviselőjét érezte. Oda is szólt neki magyarul : köszönöm önnek, nagyon örülök ! Sándor a szavakat nem hallotta. Készült az uralkodó elrablására, de embereit hiába kereste, nem látta az ünneplő seregben, ezek ugyanis duzzogtak rá. Figyelmeztetésük végett másodszor is a levegőbe lőtt. Erre a most már fölfejlődő katonai kíséretből valaki elkiáltotta magát: Rúzsa Sándor! A többiek harsogva ismételték. A császár és a betyár „hallgatott — írja Neumann —, valami ritka feloldottságban, ritka egyedüllétben egymással." Rúzsa Sándor az uralkodó megtört arcára tekintett. Olyan mozdulattal szólt oda neki, amellyel egy egész életet feladott : ne féljen ! Az uralkodó csak akkor ébredt magára a bűvöletből, amikor egy odarohanó főember Sándorra förmedt: el innen, nyomorult! Ferenc József így megmenekült, a megvasalt betyárt pedig kétszáz zsandár kísérte börtönbe. A császár hősi magatartásáról szóló történet —-valószínűleg Neumann költői nagyítása okán — az osztrák iskolai olvasókönyvekbe is belekerült. Ott állottunk Móricz Zsigmond regényciklusának bölcsőjénél. 42 Az író sokat beszélgetett művének szándékairól és kompozíciójáról. Sajnos, a trilógia harmadik kötetének megírására, amely éppen a nagyparasztnak szabadságharc utáni viselt dolgait örökítette volna meg, Móricz váratlanul bekövetkezett halála miatt már nem kerülhetett sor. Szó esett róla, hogy Rúzsa Sándort szembesíteni fogja a császárral. Bizonyos, hogy a már megírt műnek egy előbbi fikciója : Maradék Pál és Ferdinánd király összerendelése nagyszerűen találó volt. Krúdytól és Neumanntól függetlenül Móricz is érezte, hogy az ország koronázatlan uralkodójának és a magyar puszták koronázatlan királyának találkoznia kell egymással. Az ő látomása erősebb és tanulságban nyilván fölért volna a másik két regény epizódjával. A Rúzsa Sándor-történetek tüzetes áttekintése, rendszerezése: mondai közhelyek, ponyvairodalmi átvételek adaptációja, élőszavas hagyomány és már írásba rögzített szövegek cseréje, vándorlása, rendszerezése még a jövő aprólékos kutatás feladata. 43 Alighanem kis monográfia telnék ki belőle. Mindenesetre a szegedi Tombácz János ajkáról megelevenülő életsor a legterjedelmesebb, amit a népköltészeti kutatásnak Sándor bácsi viselt dolgairól parasztelőadásban eddig megörökítenie sikerült. A teljességről mi is már eleve lemondunk. Csak néhány jellegzetesnek érzett, kevéssé ismert epizód kiemelésére vállalkozunk. Ismeretes, hogy a Temesköz, más néven Bánát magyar népe túlnyomóan odatelepült szegedi sarjadék. Vöőné Zattler Gabriella 44 több Rúzsa Sándor-hagyományt örökített meg Omor vegyesajkú : magyar—román faluban : 42 Bálint S., Móricz Zsigmond Szegeden. Délvidéki Szemle 1943. 308; Móricz Zsigmond a Rózsa Sándor írása közben. Kortárs 1967, 1398; A Rózsa Sándor műhelyéből. Móricz Zsigmond születésének 90. évfordulójára. Tiszatáj 1969,658. 48 Adalékok többek kö z ö t1: Dömötör, Békés műveiben, továbbá Fejérváry J„ A szegedi vár kazamatái. I— V. Szeged, 1932, 2040. Endrényi Lajos nyomdája. A Szegedi Friss Újság folytatásos ponyvaszerű regényének különnyomata. 44 Vöőné Z. G-, Omori néphagyományok Rózsa Sándorról és Petra Manturól. Nyelv- es iroda-
