Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

tagja az ülepét szorosan egymás mellé tette és lehajolt, a két másik pedig elöl, hátul bedugta a fejét a lábuk közé, illetőleg a fenekük alá. Most a kezdő csoport négy tagja nekiszaladva sorban bukfencet vetett rajtuk. Ha valamelyiküknek ez nem sikerült, vagy már régóta ők bukfenceztek, akkor a szolgáló csoport váltotta föl őket. A játéknak egyik változata volt, hogy a bukfencezők sapkájukat vagy kalapjukat sorban otthagyták, majd pedig fordított sorrendben leszedték a bakot alkotó csoport hátáról. Ha a sapkát valamelyik leverte, akkor a csoportok helyet cseréltek. A játék a Városban pár évtizede már kiment a divatból. Tápén még él. Itteni neve csillagbak, négyesbak. CSONT IDE. Régi padéi játék.

6 Fiúk, lányok párosan sorba állottak. Egyik gyerek, a bíró az első párhoz megy és megkérdezi: szeretöd-ё a párodat? Ha: szeretöm, akkor meg kell csókolnia. Ha: nem, akkor az illető sorra megy párt kérni. Aki nem akarja a párját odaadni, annak a bíró befont kendővel a kezére üt. Ha már mindegyik párat cserélt, akkor a bíró elkiáltotta magát: csont ide! Most a lányok kérdezésére került sor. CSÖMCSÖMGYŰRŰ. A játszók közül egyik magára vállalja a humást, vagyis félrevonul és behunyja a szemét, hogy ne lássa, amíg az osztogató, vagy gyugdosó a gyűrűt valamelyiknek titkon átadja. Utána dalolják : Csömcsömgyűrű, Kalangyűrű, Kiné van az arany gyűrű? Most a humó előjön és találgatja, hogy kinél van a gyűrű : Itt csörög, itt zörög ! Ettű kérőm, ez adja ki! Ha eltalálta, akkor az megy hunyni, akinél a gyűrű volt. Ha nem, akkor az egészet újabb humás után neki kell megismételnie.

7 Jellegzetes kisiratosi változataiban

8 a gyermekek arccal közép felé fordulva, körberakott székekre ülnek. A kör közepén áll a bika, aki a gyűrűt keresi. Valamennyien dalolnak: Csömcsömgyűrű, kallangyűrű, Nálad van az arany gyűrű. Itt pipálnak, ott füstölnek. Szabad a bikának kereskönni Nálam is, másnál is. A játéknak háromféle további módja van : A gyűrűt a körben ülők kézről kézre ide-oda adogatják, de közben a bika megtévesztése végett valamennyien az adogatási utánozzák. Nótájuk végén megállanak, a bikának pedig ki kell találnia, hogy a gyűrű kinél van. Ha ez nem sikerül, akkor továbbra is bika marad. Ha viszont eltalálja, akkor beül a körbe és az lesz az új bika, akinél a gyűrűt megtalálta. Más módja, hogy a gyűrűt nem kézben adogatják egymásnak, hanem egy hosszabb spárgára tűzik, amelynek két végét összekötik. A spárga a gyermekek körén belől körbe szalad. Mindegyik gyermek két kézzel fogja s a gyűrűt a spárgán taszigálja jobbra meg balra. A harmadik változat szerint a bika nincs középen, hanem humózik, vagyis kissé távolabb lehunyja a szemét. Ilyenkor játékvezetőt is választanak, aki a kör közepén áll és a gyűrűt valamelyik gyermek kezébe rejti. Ezek két kezüket az ölükben nyugtatják. A nóta elhangzása után a bika odajön és ugyanúgy keresi a gyűrűt, mint az előbbiekben. 6 Kálmány II, 82. 7 Kovács 411. 8 Iratosi kertek alatt 153. 47