Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Egyéniségét egy Szegeden élt unokaöccse, Borbély Mátyás jellemzése alapján még a következő vonásokkal egészíthetjük ki. Mint említettük, juhász volt, majd gazdál­kodott és fuvarozott. Megfordult Feketetó, másként Cernabara faluban is. Számos gyermeke volt. Igazságszerető, önérzetes ember, akit az élet ugyancsak megpróbált. Egyszer nagy indulatában beverte egy cernabarai gabonakereskedő abla­kait, mert úgy érezte, hogy az a mérésnél megcsalta. Máskor az uraság kasznárját vágta végig az ökörhajtó ostorral, mert hebehurgyán parancsolgatott neki. Hirtelen, lobbanékony természetét máig emlegetik. Feleségével, gyermekeivel keményen bánt. Világemböre volt : amíg baleset következtében meg nem sántult, nagyon szeretett táncolni, vőfélykedni, mulatni. Már egész fiatalon híres mesemondó, aki saját szavai szerint egy hétig is tudott hazudozni. Borbély Mátyás is tudta, hogy a pap, a mese­mondó lányának emlékezete szerint a költő, azaz Kálmány Lajos napszámot fizetett neki a mesélésért. Télidőben különösen sokfelé hívták mesélni. Unokaöccse szerint kortársai közül még a verbicai Papp József és a magyarcsernyei Márton István is ki­tűnő mesemondó volt. Ezektől nem maradt ránk semmi. Bori Imre, illetőleg Katona Imre értesüléseiből tudjuk, hogy az analfabéta Bor­bély édesanyja imádságos asszony volt, aki vallásos ponyvairatokból, népkönyvekből — mint amilyen a közkedvelt Aranykorona, Makula nélkül való Tükör, Hét bölcs mes­ter — nemcsak olvasni, de gyermekeinek mesélni is szeretett. Ez magyarázza különben nem templomjáró mesemondónknak vallásos hangvételét, megjegyzéseit, egyházias történeteit. így az imádság erejét példázza A mánglis pince. A halottak tiszteletére ta­nít a már idézett Beszélő koponya. Az Oltáriszentség erejéről szól A visszafelé sült puska, amelyet máshol idézünk. Gyermeteg csodákról esik szó több apró történetében : A rázárénus (= nazarénus), A háládatlan gyermek meg a béka, de olykor meséinek egy-egy utalásában, epizódjában is. Mint Katona Imre is 29 észreveszi : „meséi tele van­nak babonás-vallásos elemekkel. Meséi sokszor hiedelemközeliek, illetőleg legendás vonásokkal rendelkeznek. Nagy szerepet játszik nála a megváltás gondolata, így az elég tragikus befejezés az ő vallásos szemszögéből nézve valójában megdicsőülés, ille­tőleg üdvözülés." Más összefüggésben igen röviden már idéztük Az elátkozott tizenkét gyermök meséjét, 30 amely az égboltnak emberi módon élő, munkálkodó csillagait eleveníti meg : Ëgy kislány tizenkét elátkozott bátyját keresve találkozik a csillagok anyjával, köszön neki: Jóestét, adjon Isten öreganyám ! Adjon Isten kislányom, neköd is ! Hun jársz, hun kelsz, mikor még a szárnyas állat se járhat titen? Járok, kelők öreganyám — mondta a kislány — mert az édösanyám elátkozott tizenkét test­vérömet. Föláldoztam értük az életömet, hogy addig mék, még csak fő nem tanálom űket is. Nem hallotta-e kend hírüket? Én nem hallottam, lányom, — a csillagok anyja mondja —, ha csak az én fiam nem hallotta, az Esthajnali csillag (Vénusz), mert az legkorábban el szokott mönni. Az mán elmén, mikor bealkonyo­dik. Vagy pedig a Döncölszekér (Nagymedve) fiam nem tud felüle, mert az mán kilenc órakor elmén. Vagy pedig a Csirkéstyúk (Fiastyúk) lányom, mán az tizenegy órakor elmén. Vagy pedig az Ökör ke­reső csillag (bizonytalan csillagkép) fiam nem tud felüle valamit, mert mán az ëgy órakor elmén. Vagy pedig a Háromkaszás (Orion) fiam nem tud valamit, mert azok mán fél kettőkor elmönnek, vagy pe­dig a sánta lányom (Sánta Kata, Sirius) nem tud valamit, mert az mán két órakor elmönt, és visz ne­kik vizet. Egyik hazatérő csillag sem tud a tizenkét testvérről. A kislány ezután ismét útnak eredt. Talál­kozott a Napnak, majd a Holdnak, végül a Szélnek anyjával, de ezek sem tudnak róluk semmit. Csak a Szélnek a leánya tudja, hol vannak. Haramia lett belőlük. Húguk hét esztendeig, hét hónapig, hét hétig, hét napig, hét óráig és hét percig mög hét minutáig böjtöl érettük, és így megváltja őket. Hazatérnek édesanyjukhoz, aki örömében összeroskadt. Miután a fiak az átoktól megtisztultak, meg­haltak. Harmadnapra édesanyjuk is meghalt utánuk. 29 Pingált szobák 377. 80 Kissé megrövidítettük. 477

Next

/
Oldalképek
Tartalom