Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
A jó, kiadós esőnek nemcsak a föld, vetés örül, hanem a béres is. A példabeszéd szerint hetes eső, háromas ünnep: bérösdallás, gazdamorgás. Változata Dugonics Andrásnál hetes eső, háromas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor.™ Találós kérdés : mit csinál az Úristen, mikor az eső esik? Sarat. Mért esik az eső? Mert létrán nem jöhet. Kislányok kiállanak 171 a jó nyári esőre és ezt szokták mondogatni: Ess eső, meleg eső ! Búza bukorodjon, Zab szaporodjon, Árpa rozoggyon. Az én hajam olyan lögyön : mind a csikó farka ! Még annál is nagyobb : Mind a Tisza hossza ! Nyári esőben a szőregi kislányok az udvaron forogtak és hajukat húzogatva mondogatták : esik eső, meleg eső, nyőlj hajam, nyőlj! 172 A szárazság az alföldi nyár egyik nagy természeti csapása. Az eső elmaradása régi mágikus vélekedés szerint boszorkányok lelkén szárad, ők kötik el jó pénzért, akár idegen országba is. 1728. Monda Kovács Pál, koldusok bírája, hogy nem Istentől van ezen nagy szárazság, hanem Törökországra adták el az esőt a boszorkányok. 113 Szántó Mihály vallja, hogy Rósa Dániel hozzáment volt és egy tökben ördöngös practica eső kötését, elvitte és a Tiszába vetette. És mondotta Rósa: ha oda nem veted, rosszul fogsz járni. Éjszaka tíz óra tájban bele is vetette. Szó van az eső visszatartásáról is. 1728. Az esőt az idén elkötötték. Eleven embernek a fejét az elmúlt tavaszon mindnyájan Szent György napján elássák és úgy kötik el az esőt. Más vád: 1728. Az esőt föleresztették az égbe és elhullasztottákP* Katona Ferenc vallomása szerint 176 azon fejezet, melyet az elmúlt Szent György napkor elástak Kettőshalomnál — Részkén való rác gyermek, mintegy tizenhárom esztendős gyermek feje volt — annak tökbül adtak fejet. Élt azután cir citer két hónapig. Áztat pedig azért csinálták, tették, hogy eső ne lehessen. Borbola Ferenc azt vallja, 17 * hogy száraz marha fejét az elmúlt Szent György nap havában ásták el Katona Ferenc szántóföldébe. Azután meg egy ló fejét dorozsmai földek végében. Akkor ezt is, hogy szárazság legyen. Bika fejét fövénnyel ásták el, hogy szárazság legyen. A fő vádlott Rósa Dániel vallomásában 177 olvasni: az esőt és az halat Szent György napján éjszaka tizenegy óra tájban, Matyparton hét esztendőre adták el Törökországra egy akó pénzért. A szegedi határt — jutott egybül-másbul kétszáz — áztat ugyanazokkal elkötötte. Feleségének minden akótul nyolc poltura járt. Harminc akótul is, melyet elmért a vendégségben. A fatens osztotta el. Borbálának kétszáz forint jutott. Az esővarázslásról napjainkra már csak néhány morzsalékos adatunk van. Tavaszi estéken fejés után a tordai gazdasszony elszűrvén a tejet, a fejőt kimossa és vizét felönti a háztetőre. Ha ezt többször is megteszi, nyáron jó esőkre számíthat. Amikor nyáridőben már nagyon elkelne az eső, akkor a gyeviek megfognak egy kakast és jól leöntözik, megfürdetik. Valamikor nyilván agyon is ütötték. A szivárvány a jázovaiak bibliai ihletésű hagyománya szerint 178 Isten ajándéka» kijelentése. Mint már idéztük, amikor Noé kijött a bárkából, szemébe tűnt a szivárvány, amiről megtudta, hogy a világot Isten többé nem veszti el vízzel. Ezért mondja 179 170 Etelka II, 10. 171 Kálmány III, 290. Szőreg. 172 Uo.II,91. 178 Reizner IV, 315. 174 Reizner IV, 411. 175 Reizner IV, 416. 176 Reizner IV, 418. 177 Reizner \\,Ш. 178 Világunk alakulásai 64. 179 Munkák és napok 173. 464
