Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
FÖLD A Föld, népünk ajkán Főd, kedveskedve anyafőd archaikus szemlélete különösen a Fődanya kultuszában jut kifejezésre. Ha valakinek fáj a torka, ezt kell mondania: Fődanyám, torkom fáj! Neköd panaszkodom, gyógyídd mög! Ezt háromszór kell ismételni, közben háromszor meg kell csókolni a kemencét, hiszen ez is földből van. Ha valamelyik gyerek — még Debreczeni János följegyzése szerint — a földet veri bottal, azt kiáltja neki a másik; ne verd jó anyád hasát, nagyon fáj az annak! 129 Fölsőtanyán máig: ne verd nagyapádat! A tápaiak bicskával csípnek egy kis földet, ezzel szokták elkerekíteni a kelevényt, daganatot. Utána a földet vagy a fején hajítják át, vagy a földbe temetik e szavakkal : mönj a fekete főd gyomrába! A föld termőereje a főd zsírja, amelyet a régi öregek szerint a bűbájosok el tudtak rabolni, meg tudtak kaparintani a maguk számára. Katona Ferenc vallja, hogy bika fejét megtöltötte Farkas Ádám más ember szántóföldéről elvitt földdel és az maga szántóföldéhez tette, hogy az hasznát elvihesse. A boszorkánypörökben följegyzett harmatszödés, mezsgyeszödés hiedelemvilágát tréfás komolysággal máig emlegetik. Kökényné vallomása szerint mikor a harmatot és más föld zsírját elveszik, Rósa úrnál szokták megsütni és megenni és az útra vinni ezen kenyeret, pogácsát. De más igazi embernek vagy boszorkány cselédjének nem szoktak adni és nem élnek vele. 1 * 0 Dancsóné szerint a boszorkányok hitették, hogy Törökországra bolháért adják a gabonát, halat, az gabonát Ráczországra. 131 Szabó István szabadkai boszorkánygenerális Szent György napján a gabonaföldön harmatot húzott, korsóba gyűjtötte, és a termékenységet ennek előtte hét esztendővel eladta. Szántó Mihály is így vall, hogy szőlőkben és búzákban lepedővel szedték a harmatot és kifacsarták korsókba szedték. És az tiszteknek adták, hová tették azok, nem tudja, Szent György nap előtt egy héttel Ismét Szent György napkor Kecskeméti hegyen egy szőlőtőkét megfúrtak és csapot tettek beléje, és mindnyájan, háromezren eleget ihattak belőle. Azután a héjját rátették és elmentek. Tóth Ádámné szerint Szent Lucza asszony és karácsony napján legtöbb bájosságot szoktak végbevinni. Szent György napján még többet. Akkoron a gabonán által húzzák a ruhákat, és azon harmatot belőle kifacsarván korsókba, termékenységét úgy szokták ők elvenni. Azt pedig a főtisztek kezében adják.™ Borbola Ferenc arról vall, hogy Szeged, Bács vármegye földzsírját eladták egy akó pénzért adták el, б forintja jutott. Későbben török ördögöknek adták el... Szent György nap között a harmatot a gabonárul, azt zsírnak csinálják, kifőz véle, ki kenekedik. De mivel az őfelesége nem olyan életű, ő csak belé töltögetett egy-egy csöppet az dagasztóvízbe. Hajnalban szokták szedni. 1 * 3 lí9 EA. /po/jí-gyüjtemény. 130 ReiznerlV,389,4lS. 131 Reizner IV, 390. 132 Reizner IV, 383,393, 397, 399,408,418. 133 ReiznerYV,4í7,4íS. 453
