Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

szemölcsét, de nem szabad ránéznie:) amit nem látok: múljon. Más alsóvárosi változata: Újhód: új Király! Boldogságos Szűz Anyám! Hinnak a lakodalomba, de nem möhetök: ékűdöm a szümőcsömet (közben a kezével elsöpri magától a szemölcsöt),

79 Hideglelésről való régi Újszőregi könyörgés: hód: új Király házasiti a fiát. Engöm hinnak vendégségbe, de én nem möhetök: kűdöm a hidegömet. Ha könnyebb betegsége van, az utolsó sort így szokta fölcserélni : Ügyemet, bajomat kűdöm. Ha lány a beteg, akkor a Hold nem a fiát házasítja, hanem a lányát adja férjhez.

80 Ilyenkor a szöveg Vörös Róza szőregi imádságosasszony ajkán így alakult: ...engöm is hinnak koszorúslánnak (koszorúslegénnek), de nem möhetök... Ha a kislánynak sebes volt a feje, az anyja ölébe vette, szalonna fölsejével megkente, úgy ment a Holdnak : Újhód, új Király: férhön adta a lányát. Engöm is híjjon lakodalomba! Én nem mék el, ékűdöm a sebömet.

81 Alsóvárosi eladó lányok újságkor így szoktak térdepelve a Holdhoz fordulni: Újhód: új Király! Boldogságos Szűz Anyám, mutasd mög az én mátkám!

9,2 A hódújulás idején született ember szerencsés lesz. Öreg alsótanyaiak szerint a szőlőmetszést ilyenkor kell megkezdeni, mert sóska, vagyis a zsönge szőlőtőke ágvégén fejlődött kaccs, apró levél csak így fejlődik, gyarapodik szépen. Ha a munkakezdő Szent József napja és a holdújulás abban az esztendőben nem esik össze, akkor jelképesen már a megelőző újholdkor meg kell egy-két tőkét metszeni. Az újhold idején meszelt házba öregek hiedelme szerint betelepszik a svábbogár. Úgy lehet kiirtani, ha holdtöltekor a ház előtt elmenő üres kocsira hármat feldobnak. A tápaiak szerint hetet kell nádszálba dugva kocsira dobni. Ha újhold péntekén valakinek a kilencedik lábanyomát fölszedik, meg tudják vele rontani az illetőt. A boszorkánypörök iratai között olvastuk, hogy Széli Zsuzsanna rontása nyomán a nyavalya minden újságban kiújul.

83 Öreg földeákiak szerint lelkünk, vérünk annyiszor újul meg, ahányszor a Hold.

84 Hódtőttyin, azaz telehód idején jó lakodalmazni, tyúkot ültetni, disznót hízóba fogni, fölfújt pofával mákot vetni. A szegedi tájon általános hiedelem szerint csak hódjogytánjó takarítani, meszelni, mert akkor megfogyatkoznak a házban a férgek. Nem jó esküvőt tartani. Nem jó nyiratkozni sem, mert akkor nem nő ki a haj. Kálmány szőr égiektől hallotta,

85 hogy egyszer karácsony éjszakáján leesett a Hold és gurult az utcán, mint a szita. Amikor fölment, rebögött, mellette egy csillag volt. Ha föl nem bírt volna menni, elveszett volna a világ. A csillag, csillagos ég szegedi képzetkörét, hiedelemvilágát Kálmánynak régi pásztorok, vízenjárók, öreg parasztok, tehát szabadban élők, virrasztók ajkáról sikerült még akkor megörökítenie,

86 mielőtt földmívesként nem kerültek állandóbb födél alá. Nagyon sok : annyi mint csillag az égőn, olykor a józan, rendes ember is kirúg a hámból : néha még a csillag is mögszalad az égőn.

87 Kedvez neki a szerencse : szöröncses 79 Bálint S., Adalékok a szegedi néphithez. MNy. 1933.175. 80 A Holdll. 81 Uo. 11. 82 Bálint 175. 83 Reizner

IV, 431. 84 EA. 2810. 85 EA.2810. 88 Kálmány L., A csillagok nyelvhagyományainkban. Szeged 1893. A továbbiakban: Csillagok. 87 Különféle magyarok 27 is. 446