Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Egy másik, szintén szajáni, felsőtanyai hívogató így hangzik : Hozd ê fiam a horgot, Hagy rántom le a Napot ! Hozd ê kúdús a Napot, Adok ëgy rossz kalapot. Terjáni változata : Hozd ê kúdús a Napot, Adok neköd selyömkalapot.

64 Ez és az előbbi mondóka Kálmány szerint is nyilván összefügg azzal a már idézett, napnyugtát körülíró szólással, amelyben a koldusról és vajról van szó, az összetartozó részletek azonban már kihullottak a népemlékezetből. Kálmány egyébként azt gyanítja, hogy a daru a tűzistennek, vagyis a Napnak madara. Idézzük végül a Naphoz fűződő jellegzetesebb szegedi szólásokat. Ne henyélj, fogj valamihez: mire néződ a napot? Akinek arcát a tavaszi nap kissé megsütötte, azt mögkapta a nap. Forrón süt:yo/ ide bámult a nap. „A tűző nap fogalmának — írja

65 Tömörkény — ez a rendes, megszokott kifejezése. Van benne valami igazság. Mikor ez az olykor kedves, olykor rettenetes égi szörnyeteg szinte rámered szörnyű forróságaival a világra." Ilyenkor népünk Tarhonyaszárítócsillag néven is emlegeti: a frissen készült tarhonya gyorsan szárad a forró melegnél. A személyként tisztelt Hold, népünk ajkán Hód archaikus hiedelemvilágát Kálmány örökítette meg.

66 Néhány adattal nekünk is sikerült még kiegészítenünk. A Holdnak van udvara, azaz karikája és szarva. A holdudvar lehet kisebb, nagyobb. Ha kicsiny, akkor eső nem várható. A nagy udvar szelet jelez. Ha a szarva lefelé áll, eső lesz. A régi pákászok szerint,

67 amikor kótyagselymöt hány a holdvilág, vagyis rózsás ködök imbolyognak a csillagos éjszakában, akkor szép meleg napok következnek. Találós kérdés.: hány font a Hold? Csak egy, mert négy negyedből, fertályból áll. A Hold előtt is csillag jár, amelynek a szőregiek szerint Hadvezető a neve. A Hold foltjairól Kálmány jegyezte föl azt a szőregi hagyományt, hogy visszaesőit, és a nép úgy találta, hogy öreg ember térdepel benne. Amikor meg a Maros partjára esett a Hold, egy nagy, fehér szakállú ember — mintha imádkozott volna — térdepelve tartotta.Amikor aztán fölemelkedett, az öreg is eltűnt a szőregiek szeme, elől. Klárafalviak szerint két cigánygyerök osztozkodik a Holdban. Meg is látszik amint kapdosnak. Jó idéznünk azt a szőregi szerb hagyományt is, amelyet szintén Kálmány örökített meg. Eszerint a Holdban Kain és Ábel látható. Káint, mert testvérét agyonütötte, az Isten megátkozta, de azokat is, akik példáját követik. Hogy a testvérgyilkosság többször elő ne forduljon, intő például a Holdba tette őket. Ábel fekszik, Kain pedig szalad mindenki szeme láttára.

68 A szegedi nagytájon legáltalánosabb hagyomány szerint azonban a Holdban Dávid, meg Cicölle, másként Cicëlla táncol. Több mondánk is magyarázza a Holdba jutásukat. 64 EA.2810. 65 Tömörkény I., Száraz meleg, Szegedi Napló 1905,202. sz. 6

" Kálmány L., Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A Hold nyelvhagyományainkban. Bp. 1887. Továbbiakban : A Hold. 87 Lakatos K, A régi szegedi halászok jelképes madarai. Ethn. 1910,83. 68 A Hold 16. 443