Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

föld! Szállj alá és hozzál valamennyicskét föl. Ebből lett azután a Föld, amelyet három cethal tart. Terjániak szerint minden harmadik esztendőben a másik oldalukra fordulnak. Ilyenkor a Föld megrezeg. Magyarszentmihályon már négy cethalat emlegetnek. Amikor földindulás van, a cet játszik — mondják a magyarszentmártoniak. E bogumil hagyomány szerint Isten és a Sátán együttesen teremtette a világot. A monda a mi népünk emlékezetében már módosult, de a lényeges mozzanatokat megőrizte. A magyarszentmihályiak szerint,

4 mikor Isten a világot teremtette, az Ördög a részeg ember lelkét kérte tőle. Azt mondotta, hogy amelyik ember egyszer megrészegszik, annak a lelke legyen az övé. Az Isten előre látta, hogy a részeg ember a halálos ágyán megtér. így nem egyezett bele, hanem azt válaszolta, ha egy kötél homokot felhoz a tenger fenekéről, akkor odaadja neki a részeg ember lelkét. Az ördög csakugyan le is ment a tenger fenekére, de nem bírt homokot fölhozni. így aztán nem is kapta meg a részeg ember lelkét. Hasonló magyarszentmihályi monda szerint a Lidérc mindent hoz az embernek, gazdaggá teszi. Egy embernek is volt, de már félni kezdett tőle és ezért szomszédja tanácsára a tenger közepébe küldötte, hogy hozzon neki egy kötél homokot. Ezt a Lidvárc nem tudta megtenni.

6 Amikor az ördög embert akart teremteni, kiformázta, de nem bírta talpra állítani. Akkor odament az Isten, megrúgta Ádám talpát: kelj föl Ádám! Ádám megmozdult. Megint megrúgta: Ádám fölült. Harmadszor is megrúgta: kelj föl Ádám! Ádám fölkelt. A gyeviektől még úgy is hallottuk, hogy a világ megteremtése után az Úr meg a Sátán együtt gyönyörködött a teremtett világ szépségében. Ekkor a Sátán meglátta az embert a paradicsomban. Elfogta a gyűlölet, és Urának megcsúfolására maga is Ádámhoz hasonló emberalakot rajzolt a porba. Illésnek nevezgette és költögetni próbálta: Illés, kelj/öli A porember azonban meg sem mozdult. Az Úr erre megszólalt: Illés, kelj föl, hajigáld mög azt, aki tégöd alkotót t\ Illés nyomban fölkelt és az Úr parancsára villámokkal dobálta meg a Sátánt. Ettől kezdve van villámlás és mennydörgés. Ezért mondogatják a gyeviek égiháború idején : Illés csatáz a Sátánnal. Általános mondás ilyenkor a szegedi tájon : zörög mán Illés. A terjáni hasonló de rövidebb hagyomány szerint Illést az ördög csinálta, de Jézus ébresztette föl. Megrúgta, úgy kelt fölt. Szintén a terjániak szerint Illést meg Énokot Lucifer formálta ki, de nem bírt nekik lelket adni. Úgy adott aztán az Isten. Rálehelt és mondotta : állj lábra Illés, kelj föl! Akkor aztán menni kezdett. Föl is vitte őket az égbe, hogy onnan lövöldözzék a rosszakat.

5 A szegedi néphagyomány az emberiség történetében három korszakot különböztet meg: a múltat, vagyis az óriások, az embernél tökéletesebb lények korát, a jelent, azaz az emberek korát, és a jövőt, másként a törpék és idétlenek korát. Az óriások kora a teremtéssel kezdődött és a vízözönig tartott. Két korszakra oszlott. Az első volt a boldogság kora, amikor a föld lakói még szállani is tudtak. Ádámnak és Évának szárnya is volt, amíg nem vétkeztek.

7 A második a bűnbeesésé, ettől fogva folyton sorvadnak. A sátán demiurgos; vagyis az ő anyagi világot létrehozó tevékenységéhez tartozik a ló, malom, dohány, pipa, kártya, kocsma, légy és bolha teremtése is.

8 Amennyire használ tehát az embereknek, annyit árt is. Ezekről más vonatkozásokban emlékezünk meg, hasonlóképpen a földmívelés (szántás, vetés, búza) archaikus hitvilági hagyományairól is. Mondavilágunkban a demiurgos szerepében a Sátán, Lucifer helyett már sok4 EA.2809. 6 Világunk alakulásai 6. « Uo. 11,12. 7 Uo.33. 8 EA. 2952. Kálmány 430