Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
•érettünk. Pista bácsi a gyermek szüleivel ismét térdencsúszva ment vissza a templomba, hogy Mária képe előtt hálát adjanak. A dolognak a búcsúsok között villámgyorsan híre ment. Számtalan beteg kérte, hogy imádkozzék fölöttük is. Ez két éjszaka folyt, szinte ríiegszakítás nélkül. 158 A tápaiak betegekért többször végezték búcsújárás alatt, de betegágy mellett manapság is a ibetegök olvasóját: Hiszekegy. 1 Miatyánk. 3 Üdvözlégy. Közben: Mária betegök gyógyítója könyörögj érettünk: Mindegyik Üdvözlégy végén : Dicsőség. Miatyánk. Utána litániaszerűen: Üdvözlégy Mária, süketök hallása Üdvözlégy Mária, némáknak szállása Üdvözlégy Mária, vakoknak látása Üdvözlégy Mária, sántáknak járása Üdvözlégy Mária, betegök gyógyítója Üdvözlégy Mária, bélpoklosok mögtisztítója Üdvözlégy Mária, hihetetlenök fölvilágosítója Üdvözlégy Mária, bűnösök mögtérítője Üdvözlégy Mária, gonosz lelök legyőzője Üdvözlégy Mária, mindön nyomorultak, betegöknek, szívbajosoknak mögorvoslója. Mária malaszttal vagy teljes... ' '-Mária segíts, ó segíts mi rajtunk, kik hozzád sóhajtunk, Mária segíts rajtunk: mögtérhessünk, meggyógyulhassunk testben és lélökben, à mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen. Az egész imádságot hétszer ismétlik. Mint említettük, pihenő alatt, majd odahaza az épületes történetek mellett élőkerültek magáról a radnai templomról, továbbá a táj sejtelmességéről szóló, nemze«dékről-nemzedékre hagyományozódó mondák is. Népünknek Kálmánytól följegyzett hagyományai 15 * szerint egy öreg bűnös koldus, kit bűneiből nem oldoztak föl, száraz ágat szúrt le Radnán a hegyen és a Marosból térden csúszva hordott vízzel öntözte mindaddig, míg ki nem zöldült a száraz fa. Ez bűneinek bocsánatát jelentette. Azt is mondogatták a hajdani szegediek, hogy Radnán még 1849 után is abban a hitben szúrtak le száraz ágat, hogy amikor az kizöldül, akkor újra lesz Magyarországnak királya. Mint mondták, a fa a koronázás évében csakugyan ki is sarjadt. A monda azonban még tovább is ment: Kossuth számára is szúrtak le egyet. Ez a fa is ugyanakkor kihajtott, Kossuth azonban nem jött haza. Radnán valamikor egy ember vetett, zsákja azonban büntetésből kővé vált. A három zsák minden évben kisebb lesz, egyszer majd el is süllyed. 155 A monda a szegedi tanyákon máig él. A közeli solymosi várba olykor a fiatalabb szegedi búcsúsok ki is rándultak. Az öregek ezt nem vették jónéven. Aki ugyanis szerintük odament, az nem üdvözül, szőregiek szerint pedig haszontalan a búcsújárása. Régi tápai búcsúvezetők is tiltották keresztjük népét a tündérök vára megtekintésétől. 156 Valaki a vár belsejéből egy csomó vadpaprikavirágot hozott magával. Itthon nem ismerték, tetszett nekik és így mindenki szeretett volna belőle. Amikor azonban megtudták, hogy honnan való, •elhaj ították, mert az üdvözülésről nem akartak lemondani. Világos váráról pedig az volt a Debreczeni Jánostól megörökített szegedi hiedelem, hogy ott egyszer szemérmetlen rriulatozás történt, és Isten a vigadozókat kővé változtatta. Aki oda elmegy, nem jön többé vissza. 157 ! E fajtalan népek a tündérek voltak, akik férfit ölni is szoktak. A szőregiek szerint valamikor ott •éltek a régi temetőben (a középkori bencés apátság romjai között), majd amikor az itteni lakosság megsokasodott, Radnára távoztak. Itt nem messze volt a váruk, még a madár sem járt arra. Aki odament, annak semmit sem ért arüdnáskodása. Volt ott egy kút is, àbbàn úszkált a magyarszentmártoni hagyomány szerint egy aranykácsa. Ez is tündér volt. A tündérek fajtalanul éltek. Ha valami szép 153 Néhány jellegzetes, bár nem népünkön esett radnai mirákulum: Egy magyar szentember 89. 154 Kálmány II, 172. 155 /po/yj-hagyaték. 156 In : Tápé 675. Katona Imre gyűjtése. 167 /po/yZ-hagyaték. 394 ~
