Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Mondogatták egymásnak : áldjon meg az Úristen ! A szolga erre térdet-fejet hajtott. A pap csak elbámult. Mentek tovább, hintó jött velük szemközt: püspök ült rajta a testvérével. A pap levette a kalapját, a szolga azonban rájuk sem hederített. Majd megvették a csizmát, a szolga ezen is mosolygott. Hazaérve a pap vallatóra fogta, így aztán szépen elmondotta, hogy a fazéktolvajon azért mosolygott, mert rágondolt, hogy föld lopja a földet, hiszen az ember porból lett. A rimánkodó koldust azért nevette ki, mert annak sok pénze volt, álnokul áltatta tehát a jószívű embereket. A borivó cimborák Istent dicsérték, fölöttük angyal lebegett. A püspök előtt azért nem hajtott térdet, mert az öreg papnak, most már bevallotta, hogy ő Isten angyala, neki is őrangyala. Bevallotta azt is, hogy engedetlensége miatt kellett neki a földi életet élnie. Megköszönte a pap jóságát, megjósolta azonban neki, hogy a csizmát már nem szaggatja el, mert tovább nem él. Ezért mosolygott. A pap harmadnapra csakugyan meg is halt, maga az angyal vezette az Úr trónusához. A halottkultusszal függ össze az a szőregi hiedelem, hogy a halottat Szent Mihály, a mennyei vőfély kéri ki. Annak a lécekből összerótt, hordozható állványnak, amelyen régebben a koporsót a sírhoz vitték, a szegedi tájon is Szent Mihály lova a neve. Innen a halál bekövetkeztét körülíró taped szólások: mögrúgta a Szent Mihály lova, levetötte a Szent Mihály lova. Szent Mihály napja az őszi napéjegyenlőség tájára esik, ott áll a tél kapujában. Érthető tehát a szólás : fél, mint a cigány Szent Mihályiul, azaz a tél közeledésétől. Ehhez Dugonics még hozzáfűzi,

298 hogy a cigányok Szent György napját nem adnák száz Szent Mihály-napért. A régi felsőtanyai juhászok úgy tartották, ha Mihály napján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz. Ha pedig szét, akkor meg enyhe. Apácaiak szerint egészen karácsonyig szép, enyhe időre lehet számítani, ha a fecskék még itt érik Szent Mihály napját.

299 E nap a gazdasági évek nevezetes őszi fordulója. Valamikor eddig legelt a Szent György-napkor kieresztett marha a pusztán. Sokszor eddig szolgáltak a gulyások, csikósok, béresek. Ekkor volt a híres szegedi őszi vásár. Ilyenkorra már megforr az új bor, innen a tanyaiak ajkán olykor hallható Borszűrő Szent Mihály elnevezés. Kezdődhet a kisfarsang, vagyis a lakodalmazásnak őszi, Katalin napjával záruló időszaka. A Szent Mihály alakjához fűződő kozmogónikus mondákról és halotti hiedelmekről más összefüggésben emlékezünk meg.

300 FERENC (okt. 4.) rendalapító helyi tisztelete inkább a Portiuncula (aug. 2.) egy házias ünnepéhez és az alsóvárosi templomhoz kapcsolódik. A céhvilágban a szegedi némötszabók védőszentje volt,

301 mert Ferenc posztókereskedő fiának született. A sándorfalvi határban egyik dűlőnek Szentferenc a neve, egykori útszéli szobor után. A közeli Dóc faluban mesélik, hogy egyszer egy juhász ráborította a szűrét és azt mondotta neki : ha szent vagy, vigyázz rá. Ő meg elment három napig mulatni. Amikor visszajött, a szűrnek természetesen már csak hűlt helyét találta. A szobrot erre összezúzta, amiért három évig raboskodott. Egy másik hagyomány úgy tudja, hogy a szobor alatt nyugszik Attila király. TERÉZIA (okt. 15.), másként Trézia napján öregek szerint nem jó mosni, sütni, ami régi, közben kihalt kultuszra utal. Ismeretes, hogy Nagy Szent Teréz tisztelete a Habsburg-dinasztia révén honosodott meg hazánkban. Nevét Mária Terézia királynő tette páratlanul népszerűvé a XVIII. század folyamán. Az alsóvárosi templom előtti Mária-szobor (1752) egyik egykorú mellékalakja Terézia volt. 498 Példabeszédek I, 147. 899 Apáca 128. 300 Szent Mihály alakjával összefüggő szatirikus félnépi versezet: Miért nincs német a mennyországban? Kálmány III, 303. 801 Reizner 111,467. 306