Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

a jószágot is áthajtották a tűzön, hogy egészségesek legyenek. Az eszköznek más neve szentivánsöprű. A Szent Iván tüzét átugró legény még abban az esztendőben megnősül, a lány pedig férjhezmegy. Talán említésre érdemes, hogy a tüzet Ószentivánban 1957-ben még ugrottak. Szegeden is ismeretes szólás: hosszú, mint a szentiványi ének. A század elején még szokásos volt, hogy az ünnep elején gyerekek járták tudomásunk szerint Alsóváros, Tápé, Földeák utcáit, ajkukon ezekkel a szavakkal : hintsék kentök almát, ha nem: pedig hajmát! A házbeliek anélkül, hogy megtekintésükre kijöttek volna, a kerítésen keresztül vagy az ünnepre érő szentiványi almát, egyéb gyümölcsöt, vagypedig aprópénzt szórtak nekik ki. Az ajándékokat gyermeki mohósággal felkapkodták, majd versüket hangoztatva, tovább haladtak. Aföldeákiak úgy tartják, hogy a gyerekeknek szórt almával voltaképpen a család elhunyt gyermekeit vendégelik meg. A verbicaiak szerint

250 Szent Iván napja előtt nem jó a gyümölcsöt késsel vágni, mert akkor abban az esztendőben sok jégeső lesz, meg nyila, azaz villámcsapás. A Szent Iván tüzébe szerintük azért kell gyümölcsöt dobni, hogy az angyalok vegyenek belőle, vagy akinek kishalottja van, annak a számára. Meg is kell nevezni, hogy kinek szánták. Általános vélemény szerint Szent Ivánra szakad mög a búza tüve, tehát aratásra már alkalmas. Szerencsés lesz az az ember, aki — Kálmány följegyzése szerint — Szent Iván éjszakáján a búzában alszik és meghallja a búza tövének felszakadását.

251 Kálmány M agyar szentmárton szegedi eredetű népének ajkáról jegyzett le egy különös legendát. Eszerint Keresztelő Szent János kétszer született. Másodszor Szent Dorottya szűz szülte a világra. JÁNOS És PÁL (jún. 26.) napján Alsóvároson, azonkívül tudtunkra még Tápén Sándorfalván, a. bácskai Óbecsén gyertyát szoktak a templomban szenteltetni, amelyet égiháború idején gyújtanak meg. Óbecse a XVIII. század második felében kihelyezett szegedi barátok gondviselése alatt állott. Szent János és Szent Pál római testvérpár volt. Együtt szenvedtek vértanúhalált (362). Tudomásunk szerint a liturgiatörténeti kutatás még nem derítette ki, hogyan kapcsolódott az ő személyükhöz a szertartás. Lehetséges, hogy az ünnepükre rendelt breviáriumi szöveg is ihlette: Olajfák és világító szövétnekek ők ketten az Úr előtt. Hatalmuk van az eget elzárni föllegekkel és megnyitni kapuit, minthogy az ő nyelvük a mennyország kulcsává tétetett.

252. Ehhez tegyük még hozzá, hogy ünnepnapjuk a forró, égiháborúkkal veszélyes kora nyárra, az aratás idejére esik, ami érthetővé teszi a vihargyertya néven is emlegetett szentelménynek az ő alakjukkal, pártfogásukkal való kapcsolatát. A szegedvidéki kultusz ősi forrása az alsóvárosi franciskánus templom, ahol a múlt században még a Város, továbbá a környező faluk és tanyák jámbor asszonynépe is résztvett az ünnepélyes szertartáson. A templom előtt mézesbábosok és gyertyaöntők sátrai, ahonnan a hívek a család gyertyáit beszerezték. Manapság Sándorfalván virágzik a szertartás leginkább, a napot félünnepnek tekintik. Sajátos fejlemény, hogy itt egy-egy doboz gyufát is megszenteltetnek. Ez a szentölt gyufa csakis a szentelt gyertya meggyújtására szolgálhat. LÁSZLÓ KIRÁLY (jún. 27.) tisztelete leginkább a helybeli céhek körében élt. így ábrázolásbeli (ikonográfiái) sajátossága: sujtásos díszmagyar öltözete miatt a gombkötők, a kezében levő bárd miatt pedig a mészárosok választották egyik védőszent280 Kálmány EA. 2816. 251 Kálmány EA. 2816. 252 „Isti sunt duae olivae et duo candelabra lucentia ante Dominum: habent potestatem claudere coelum nubibus et aperire portas eius, quia linguae eorum claves coeli factae sunt". 19* 291