Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket. Orbán a szegedi kádár céhnek volt a védőszentje, mert a bort idéző kehellyel szokták ábrázolni. MEDÁRD (jún. 8), a szegediek ajkán Mérdádus alakban is. Azt tartják, ha nevenapján esik az eső, utána negyven napig esős időszak várható. Ha a nap süt, hideg tél várható. Ha nem esik, de szükség volna esőre, akkor a gyeviek szerint egy nagy kakast e napon meg kell fürdetni, hogy hamarosan zápor kerekedjék. A gyeviek a Legyes Margit hiedelemvilágát Medárd napra hozzák előre. Ezen a napon osztják a legyeket. Elűzésük végett papírlapra kell írni a következőket: MA VAN MEDÁRD NAPJA, INNEN LEGYEK TAKARODJATOK! E lapokat azután a gazdasszonynak éjfél tájban mezítelenül kell azoknak a helyiségeknek ajtajára írni, amelyeket legjobban járnak a legyek. MARGIT (jún. 10.) Szent István királyunk unokája, Skócia királynéja. Népünk ajkán Legyes Margit. Máig élő — egyébként a szent legendájából ismereteink szerint nem magyarázható — hiedelem szerint ezen a napon csukva kell tartani az ajtót, ablakot, hogy minél kevesebb légy legyen a háznál. A magyarszentmihályi és monostori nép hiedelme szerint 241 Margit asszony a legyek királnyéja, és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel. Úgy lehet védekezni ellene, hogy e napon mise idején a szántóföldről hozott földet kell a házban szétszórni. így majd nem lesz légy. Nem lehetetlen, hogy e hiedelmek eredetileg Antiochiai Szent Margithoz (júl. 13.) fűződtek, aki gonoszűző középkori hagyományainknak ismert alakja volt. ANTAL (jún. 13.) Szegeden is a hívek körében a legnépszerűbb szentek egyike, öregek Csudatévő Pádvai Szent Antal néven szokták emlegetni. Különös tiszteletben tartják az alsóvárosi és röszkei paprikatermelők. 242 Napját a régivágású parasztok máig pirosbetűs ünnepként ülik meg. Ezen a napon nem jó dohányföldeken dolgozni, szőlőhegyen lépni, még a gazdájának sem. Okát magyarázatát már nem tudják. Nem jó lisztbe nyúlni sem, mert aki ezen a napon belenyúl, azt kiveri a Szent Antal tüze. Még rántást sem készítenek. Olyan ételt főznek, amelyhez nem kell liszt. A Szent Antal tüze egyébként az orbánc egyik fajtája, amelyet sokszor az anyarozzsal kevert gabona okozott. Ez a hiedelemcsoport nyilván még Remete Szent Antal később elhalványodott középkori kultuszából tapadt a páduai szent népszerű alakjához. Ismeretes a szakkutatás előtt, hogy a XI. században alapított antonita szerzet a betegápolás mellett arról is gondoskodott, hogy anyarozstól megtisztított gabonát, kenyeret juttasson a népnek. 243 Később erre már nem volt szükség, de az orbánc jellegzetes, középkorból származó mágikus neve megmaradt. Akit a Szent Antal tüze kivert, úgy próbálják gyógyítani, hogy olyan férfival csiholtainak rá kovából tüzet, akinek Antal a keresztneve. Deszken ezt a szertartást három Antal nevezetűnek kell elvégeznie. Szatymazon Szent Antal napján elvezetik a gyerekeket olyan házhoz, ahol Antal nevű ember van. Ez hármat üt a talpukra, hogy elkerülje őket a Szent Antal tüze. Kisteleken a beteg arcára vörös kendőt terítenek és erre csiholnak rá. 241 Világunk alakulásai 40. 242 A paprika szentje. SzN. 1891. 161. sz. Vö. még Bálint S., A szegedi paprika 46. 243 Magyary-Kossa Gy., Magyar Orvosi Emlékek. III, 13. 288
