Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Piros pünkösd hajnalán a szegedi nagytáj népe — {Tápé kivételével, amely úrnapján díszít) — zöld ággal : fűzzel, de főleg bodzával ékesíti föl a házatáját, különösen a kerítést, ablakot, de régebben a vízimalmokat, bőgőshajókat is. Ez a bodzázás. A díszítés Oszentivánon a legények dolga és a lányosházakra is kiterjed.

221 Varga János még látta, hogy emellett pünkösdi rózsából font koszorút is akasztottak a kapura, ajtófélre. Csólyospálosan azért tűzik ki az ágakat, hogy — mint mondogatják — az 4

sten haragja, vagyis a mennykő elkerülje a házat. Az ünnepek után régebben ezeket a bodzaágakat eltették, és ha valakit szél, azaz szélhűdés ért, megfüstölték vele. Az újkígyósiak a pünkösd hajnalán szedett bodzavirágot foganatos orvosságnak tartják. A kiszomboriak a zöldágakat pünkösdkor nyíló virágokkal is megtűzdelik. Ugyancsak a kiszomboriak az ünnepen kenyeret szoktak elégetni. Hamuját a gabonaföldre szórják, hogy az aratás gazdag legyen. Szerencsés lesz, aki pünkösd hajnalán születik.

222 Pünkösdi rózsát szoktak szórni ilyenkor a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. Az ünnep legszebb hagyománya a pünkösdölés, amely napjainkban már csak Tápén és elvétve a tanyákon él, de a század elején még Alsóvároson is ismerték. A szokást először egyébként Dugonics András

223 említi : „Értem még magam azt az üdőt, melyben a fiú- és leánygyermekek legszebb ruhájokba öltözvén házrul-házra jártának és apró táncolások között eképpen énekeltek: Mimi mama, Mimi mama, piros Pünkösd napja. Hónap lészen, hónap lészen a' második napja. Andorjás bokrétás, Felesége jó táncos. Az Ura sejem-szál, a' szolgája arany szál. Bim-bom bukó-ruca! mire virracc hónap? Később Miskoltzy István, a Város literátus aljegyzője a Regélő lapjain (1834) a szokást bővebben is leírja: „Hat leányok tiszta fehér nyak-kendővel, olyan ing-vállal és köténnyel, fejeken virág-koszorú, jobbjokban liliom-levelek és párosan öszve fogódzva (legidősbik 12, legfiatalabbik 7 esztendős lehetett) illyen képpen játsszák szerepeiket. Jobbjokban levő liliom leveleket lógázva minden mesterség s bizonyos mérték nélküli hangon, de még is érthetőleg, imígy énekeltek mindnyájan: Megjelent a pünköst napja Mellyet Krisztus ígért vala Midőn mené mennyországba Mindenek láttára. A pünköstnek jeles napján Szent lélek Istent küldötte Meg-erősíteni szívöket Az apostoloknak. Tüzes nyelveknek szóllása Úgy mint szeleknek zúgása Leszállott az ő fejekre Nagy hirtelenséggel. Ezen ének után lépett a leányok legidősbike, és szinte zöld liliomát lógázva imígy énekelt : Minekünk adattassék szent lélek malasztja, Mellytől árnyékoztaték a szüzek virága, Midőn őtet Gabriel üdvözölve áldta, S testbe öltözött igét keblébe fogadta. 221 Andrásfalvy Bertalan szíves közlése. 222 EA. 2810. Kálmány. 228 Etelka II, 260. 278