Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

SZÜLÉS, — BOLDOGASSZONY ÁGYA Amikor a múlt század utolsó évtizedeiben a szegedi táj asszonya érezte órája közeledését, asszonytársai, hozzátartozói elkészítették a gyerekágyat, amelynek Boldogasszony ágya az egész szegedi nagytájon általános, ritkán most is hallható neve. Az idősebb asszonyok a lelkére kötötték : mögböcsüld fiam azt a szülő ágyat, mert az olyan, mintha csak a Boldogságos Szűz Mária ágyába fekünné! Csak a szülés után feküdhetett bele.

4 Tiszta szalmát tettek bele, leterítették lepedővel. Az ágyra, illetőleg eléje szúnyoghálót tettek, amely a gyerekágyast elrejtette a gonoszok szeme rontása elől. 1744. Dóka Ágnes ismét azfatenshoz eljött, piros pünkösd kántorán, hozott egy szúnyoghálót, kínálván azfatenst (magát a gyerekágyba készülő asszonyt), hogy áztat venné meg.

5 A szúnyoghálóba az asszony védelmére valamikor sót és kenyeret is kötöttek. A tápaiak nagyon vigyáztak, hogy az ágyba ne hulljon morzsa belőle. A Boldogasszony ágyába még a századforduló táján is fokhagymát, kakukkfüvet, kenyeret, meg sót szoktak tenni. Tápén régebben különösen foganatosnak a Radnáról hozott szentelt kakukkfüvet tartották. Mindezeknek a szegedi hagyományban elhárító, illetőleg oltalmazó rendeltetésük volt. Tettek azonkívül kést is bele, hogy éle a gonoszt megsértse, elriassza. Minden nap föl szokták szentelni a Háromkirályok vize néven emlegetett, vízkereszt napján szentelt vízzel, azután elajánlották a Boldogasszony kegyelmetességébe. Algyőn állandóan ott volt belőle egy kisbögrével. Az asszony nyakára olvasót, mellére a Hét mönnyei szent zár néven emlegetett ponyvairatot helyezték, amelyről máshol is megemlékezünk, és amelynek a nép hiedelme szerint különösen elhalálozás esetén volt foganatja. Feje mellé rakták az imádságoskönyvét is. Alsótanyai asszonyok ilyenkor igeimádság, másként Tüdő Vince imádsága erejében is bizakodtak. A szegedi tanyák máig emlegetett híres szentembere osztogatta ezt a röplapra nyomtatott imádságot azoknak, akik bizalommal fölkeresték. Átadás előtt nyilván meg is áldotta a szöveget, imádkozott fölötte. Számos alsótanyai családban máig nagy tiszteletben tartják és gondosan őrizgetik.

6 Az imádságot egyébként az Initium Evangelii Johannis, vagyis a jánosi evangélium elejének ősi, szentelményeként tisztelt szövege ihlette.

7 A gonoszok elűzésére szolgált a piros kendő is, amelyet a szúnyoghálóra vetettek. Az újszülött karjára is piros szalagot szoktak kötni. A piros ősrégi kultikus szín, amely szintén a gonosz elriasztására szolgált. A hagyományt a nép Kálmány följegyzése szerint már keresztény módon magyarázta: a Boldogságos Szűz is mindig hordott pánt4 Boldogasszony 13. 5 ReiznerTV. 529. 6 Óh, szentséges Ige, kérlek Téged, ki méltóztattál az Atyaisten kebeléből leszállani e siralom völgyébe, a szentséges Szűz Mária méhében emberi testet vettél magadra, értünk bűnösökért. Óh, szentséges Ige, kérlek Téged, hogy azzal a mennyei kegyelemmel és malaszttal, mellyel szentséges Atyád kebeléből leszálltai, szálld meg az én szívemet, lelkemet és elmémet, hogy míg élek, e siralom völgyében Néked híven szolgálhassak, Téged dicsőíthesselek és imádhassalak. Óh, szentséges Ige, égből szállott kenyér, Jézus Krisztus jöjj az én szívembe, maradj nálam örökké Amen. 7 Franz, A., Die kirchlichen Benediktionen II, 57; Ünnepi kalendárium I, 101-104, 24