Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Ettől kezdve mindenkin tudott segíteni. Más változat szerint még fiatalasszony volt, amikor egyszer elaludt : hét nap, hét éjszaka mély álomba merült. Amikor fölébredt, elkezdett a halottakról beszélni. A papok eleinte üldözték, majd becsukatták, de a börtönajtó magától megnyílt előtte. Csak olyanról beszélt, aki már negyven napja meghalt, amikor hozzátartozói fölkeresték. A kételkedőket, csúfságkeresőket már előre kiküldte hajlékából, nem fogadta őket. Mint mondják, egy lelei asszony elment hozzá, hogy meghalt édesapja felől tudakozódjék. Róza néni megnyugtatta, hogy nincs semmi baj, édesapja már megüdvözült. Hozzátette azonban, hogy egy fiatal katonát is lát mellette. Ez az asszony öccse volt, aki az első világháború alatt hadifogságba jutott és éhenhalt. Róza néni azt tanácsolta neki, hogy ez is üdvösségre jut, ha egy koldust megvendégel. Egy embernek, aki nagyon siratta elhalt feleségét, Róza néni megtiltotta a sírást, különben az asszony egészen elmerül a könnyek tengerében. Újabb hagyomány szerint a lelei asszonyt titokban Horthy Miklósné is fölkereste, amikor István fia repülőgép-katasztrófa áldozata lett. Róza néni egész életében megmaradt szegénynek, két keze munkájából élt. Ajándékot nem fogadott el senkitől. Egyszer egy úriasszony, látva boldog egyszerűségét, ruhát szeretett volna cserélni vele. Halottlátóként emlegetik a szőregi Vidács Mihályt is, aki jelenleg még élő ember. Egészében véve már inkább külvárosi, kispolgári jelenség, akit spiritiszta vélekedések is befolyásoltak. Működésének vizsgálatára már inkább a szociológia, mint a néprajz illetékes. , A hazajáró lélek Olykor még napjainkban is sor kerül a hazajáró lelök emlegetésére. Úgy vélik, hogy a család valamelyik elhalt tagja ilyenkor visszatér egykori otthonába. Kálmány szőregi adatai szerint a hazajáró lélek olyan, mint az árnyék. Csak térdig lehet látni. Leveri az edényeket, de egy sem törik össze. Ha azt akarják, hogy a lélek hazajöjjön, főzik a ruháját, sírkereszttel tüzelnek. Van olyan is, aki ilyenkor kását főz a kereszt tövében. A hazajáró lélekről szintén Kálmány több tiszahögyösi hiedelmet is közöl. Az egyik odaült a kemence mellé. Nagykést vett elő, kenyeret szegett, evett. A gazda fia mindig söprűvel kergette ki a házból. Előbb azonban szegett magának egy karaj kenyeret, vitte a sírba. A nagykés nyele véres maradt utána. Egy hazajáró lélek a karszékbe lyukat fúrt. Amikor beleült, ez mindig sivított. Elhívták a papot, aki megkérdezte, miért jár haza? A szomszédtól ellopott egy zsák tojást. Adják meg neki, akkor nem jár haza többé. Kérését teljesítették, de a következő éjszaka ismét megjelent. A pap újabb kérdésére azt mondta, hogy még mindig tartozik három tojással. Ezt is megadták, most már nem járt haza többet. Tápai Pistáról mesélik, hogy egy emberrel gyalogosan Radnára iparkodott. Esteledvén, betértek egy tanyába szállást kérni. Az asszony meg az ura azt mondta, hogy szívesen adnak, ha itt mernek a vándorok maradni. Ők nappal csak eldolgozgatnak, este azonban a szomszédba mennek, mert itt olyan kísértetjárás: ajtócsapkodás, edényhajigálás van, hogy nem tudnak tőle megmaradni. Pista bácsi csak szentelt gyertyát kért. Meggyújtotta, társával imádkozgatott mellette. Lefeküdtek, a másik el is aludt. A gyertya tovább égett. Éjfélkor elkezdődött a dörömbölés. Pista bácsi fölült az ágyban, és megszólalt: mindön lelök dicsérje az Urat. Utána háromszor is megkérdezte: mi a bajod, ki vagy, miért nem nyugszol a helyeden? A lélek csak a szólítást várta: tizenhárom esztendeje hazajárok, senki nem segít rajtam. A padláson ott meg ott van egy rakás lopásból szerzett pénz. Kéri, hogy osszák négyfelé: feléből szolgáljanak misét, a másik felének felét adják a szegényeknek, a negyedik fertály pedig azé legyen, aki segít rajta. Pista bácsi még megkérdezte; kér-e még a lélek valamit? Mást nem. Minden úgy volt, amint a halott elmondta, és minden úgy történt, ahogy a halott kérte. Pista bácsiék folytatták az útjukat Radnára, a búcsúra. Visszatérve, megint bementek a tanyába. A család boldogan vendégelte meg őket, hiszen most már nyugodtan otthon lehettek. Pista bácsi a kapott pénzt kápolnájának fönntartására költötte. 14* 211