Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Lélek: De mit vétettem? Kinek mit tettem, Hogy így lerongálsz? Semmit sem sajnálsz, Kegyetlen. A szent keresztség, ez a nagy szentség Lemosá. Miért hát nem nézed, miért nem tekénted Szelid szépségem és gyöngeségem, Óh Halál! Halál: Én szépségeddel, gyengeségeddel Én nem gondolok, nem irgalmazok, Csak menj el. Lélek: Óh te kegyetlen! Ha engem nem szánsz, Atyám szerelmit, hulló könnyeit Bár sajnáld. Halál: Atyád szerelmit, hulló könnyeit Ingyen sem nézem, azt fel nem veszem, Csak menj el. Lélek: Testvéreim sírnak, látod jajgatnak, Azért ne készülj, kérlek ne örülj Vesztemen. Halál: Sem egy, sem másra, nézek sírásra, Reád karomat vetem kardomat, Csak menj el. Lélek: Ifjúságomat, virágzásomat Ugyan tekintsd meg, óh kérlek szánj meg, Ne ölj meg ! Halál: Nékem a virág olyan, mint fűz ág, Előttem szépség, nincs semmi mentség, Csak menj el. Lélek: Óh, de mégis szánj, velem így ne bánj ! Halál: Mikor erődben, friss egészségben Voltál életedben, volt módod benne, Most menj el ! Lélek: Óh hadd készüljek, készen hadd menjek, Ne siess hamar én végórámmal, Óh Halál! Halál: Irgalmat tovább, ne várj gráciát, Halál poharát, mérges italát Rád öntöm. Lélek: Nincsen irgalmad, irgalmat ne adj, Életben se hagyj, én már nem bánom. Mert csak testemben, de nem lelkemben Sérthetsz meg engem, mert magához vesz Istenem. Amit kérsz, adok, ha csak adhatok, Csak ne bánts ! Halál: Adomány nem kell, de halnod meg kell, Király, vagy koldus, olyan mint adós, Csak menj el. Lélek: Ha adomány nem kell, vagyonom sem ! Óh megállj még, kevéssé s halld meg, Mit kérek ! Kérlek kevéssé én rajtam késsél, Hadd könyörögjek hív Teremtőmnek, Óh Halál! Halál: Nem most kellene jutni eszedbe A megtérésed és könyörgésed. Csak menj el !