Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

HALÁL, TEMETÉS, TÚLVILÁG KÉSZÜLŐDÉS A HALÁLRA Népünk is jól tudja, hogy halál ellen nincs orvosság. Másként: aki születőit, annak halni is köll. A halál mindönkit lekaszál. Mindnyájunkat ëtakar az anyafőd. Aki meghalt: beleharapott a halál kutyája, letötte a kanalat, mögrúgta a Szent Mihály lova, tápaiasan Vévetötte a Szent Mihály lova. P±z élő ember még világít, a halottnak elaludt a gyertyája. A jó halottnak semmi baja nincsen. Régi vágású népünk már életében készülődik az utolsó útra, különösen amikor túljut a delelőn : hatvan felé, hazafelé. Hogy épületes, azaz hívő halállal haljon meg, az öregje imádságaiban folyton kéri Istent: né hagyj műnket, híveidet szentség nékű világbú kimúlni. Régi módi asszonyok zsebében még manapság is ott van a „Hét mönnyei szent zár,

1

" Kálmány szerint

2 régebben a „Pápa-imádság" is. Mindkettő vallásos ponyvairat, amely mágikus célzatú imádságokat tartalmaz. Az a hiedelem, hogy aki magánál hordja, nem hal meg hirtelen. Még idejében alkalma nyílik a bűnbánatra, szentség fölvételére. Ismertünk egy öreg, írástudatlan szentmihályteleki asszonyt, Némethné Papp Ágnest, aki századunk elején halt meg. A jó halál kegyelméért huszonkétezer járta meg a radnai búcsút. Mindig vele volt a Szent zár is, amely halála előtt tizenkét nappal „mögnyílt" előtte és ő belepillantott. Tudta már, hogy mi következik: feltisztálkodott, előkészítette már jó előre megvarrt halottas ruháját, elhívatta a szentségekkel a papot, majd utána rövidesen meg is halt. Dunai Trészka század végén elhalt nagyhírű alsóvárosi imádságos- és énekesasszonyról rokonsága máig beszéli, hogy mindig magával hordozta б is a „Hét mönnyei szent zárat" és így kijelentődött neki, mikor jön el a halála. Kinyittatta az ablakot. Úgy tűnt neki, hogy gyün a sereg, vagyis az angyalok és üdvözült szentek serege, hogy őt is elkísérje a Bárány trónusához. Már velük imádkozta a Jelenések Könyvének (5, 12, továbbá 7, 9-12) magasztalását: Szent, szent, szent, szent a seregek Ura, Istene. Teljes az ég és föld dicséretével. Áldás, fényesség, bölcsesség, hálaadás, tisztölet, erő, erősség, a mi Urunk, Istenünknek. Ezzel az angyali dicsérettel szokták régebben az alsóvárosi családok, manapság már csak öregek esteli, olykor hangos imádságukat befejezni. Már máshol is említettük, hogy sokan a menyasszony-, illetőleg vőlegényruhájukat őrizgették erre a napra. Akadnak akik koporsajukat még életükben, javakorukban megveszik. Általában a padláson tartják. Kijelölik ruhájukat, melyikben temessék el őket. Tömörkény emleget

3 egy asszonyt, aki már régen megcsináltatta halotti ruhá1 A hét mennyei szent zárok imádsága, melyet a mi Urunk Jézus Krisztus keserves kínszen védéseinek és öt mélységes sebeinek emlékezetére, mind mostani s mind a reánk következendő szerencsétlenségek eltávoztatásáért s a Purgatóriumban szenvedő lelkek kiszabadításáért lehet mondani. Legutolsó szegedi kiadása 1930, Traub. Már a barokk időkben ismeretes. Német nyelvű változatáról is tudunk. 2

Kálmány II, 105. Mondaszerű tiszahögyösi előadás. A nyomtatvány címe: Három szép és ájtatos pápa-imádság a haldokló embernek utolsó órájában, melyek az örök üvvösségre felette hasznosak. Szeged é.n. Az imádság már a GömóW-kódexben (Nyelvemléktár XI, 317) is megtalálható. Tímár Kálmán megállapította (Adalékok kódexeink forrásaihoz. ItK 1926, 170), hogy a pápaimádság forrása Dionysius Carthusiensis XV. századbeli karthauzi szerzetesnek, Aureum Speculum animae peccatricis docens peccata vitare, ostentendo viam salutis" с munkája. 3 Homokos világ 147. 757