Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
A komaaszony kötelességei közé tartozik a korozsma megvétele, továbbá a gyerekágyasról való gondoskodás. Erről ott bővebben is szólunk. A keresztapasággal, de főleg a keresztanyasággal kapcsolatban utalunk még arra a sajátságos, más tájakon sem ismeretlen jelenségre, hogy nemcsak maga a megkeresztelt gyermek, hanem ennek testvérei is keresztapjuknak, keresztanyjuknak szólítják, mégha őket egyébként más tartotta volna is a keresztvíz alá. A keresztszülők szüleit és testvéreit is így szólítják. Ilyen körülmények között már természetes, hogy a gyermekek, unokák is keresztapjuknak, keresztanyjuknak szólítják szüleik keresztszüleit, illetőleg ezeknek testvéreit. Tápén a fitestvér komáját, komaasszonyát, a nála idősebbek szintén komának, komaasszonynak, a fiatalabb testvérek pedig keresztapjuknak, keresztanyjuknak szólítják. A fiatalabb, nem közvetlen komatársnak kiskoma, feleségének kiskomaasszony neve is hallható. Szintén Tápén a keresztszülők gyermekei is keresztapjuknak, keresztanyjuknak szólítják a keresztgyermek szüleit még akkor is, ha ezek között nincs közvetlen szertartási kapcsolat. A komaságnak lazább formája a radnai, szentkúti komaság, vagyis a búcsúkörösztapa, búcsúkörösztanya, illetőleg búcsúkörösztfij, búcsúkörösztlány kapcsolata. Erről a búcsújárás hagyományvilágánál szólunk részletesebben. A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a régi céhes világban a felszabaduló inas is választott keresztapát magának a legények, illetőleg mesterek közül 7 . Azokat a hatalmas migrációs hullámokat és folyamatokat, amelyek Szeged népét a XVIII. és XIX. század folyamán olyan klasszikusan jellemezték, föltétlenül kapcsolatba kell hoznunk a nagycsalád hagyományainak bomlásával, ami azonban a család néprajzán belül új, de még mindig paraszti gyökérzetű formákat hozott létre. „Temesközbe vándorló népünk — írja 8 Kálmány — megtartotta őseink sajátságát, a költözködést. Erre alkalmassá teszi már maga a család vagy csalárd tagjainak egymáshoz való viszonya. Nem élnek patriarchális életet, mindenki önállóságra törekszik. Csak akkor, ha a böcsület hozza magával, ha a szülék öregek, akkor lakik az új házaspár a szülékkel. íly életet élve, nem oly nehéz az elválás, az új haza keresés, mint a patriarchális életnél... A gyermek függetlenségre való törekvését nagyban fokozza a családban elfoglalt állása. Az apa hatalma nagyon is szembeszökő... A gyermeknek házassága után szüleitől való elválását lakóhelyük is elősegíti: lakóházuk egy család számára van építve". A szabadságharc és első világháború közötti évtizedek házasuló fiatal nemzedékei tehát mindenképpen törekedtek arra, hogy a maguk emberségéből, szüleiknek különösebb támogatása nélkül meg tudjanak élni. A hagyományos fiatalon való házasodás következtében szüleik legtöbbször még javakorbeliek, akik a gazdálkodást vajmi ritkán adják át nekik, a gyöplűt — mint mondják — nem engedik ki a kezükből, már a többi, fiatalabb gyermek miatt sem. A fiatalokban éppen ilyen erős a birtoklás ösztöne, amelyet az önállóság vágya is fokoz. A szülői háznak gondtalan függéséből nem egyszer mennek maguktól választott szegénységbe, küzdelmes sorsba, és önnön ere7 íme néhány, céhiratokból való példa: ha egy inas, vagy tanuló ifjú valamely böcsületes öreg céhtül az kis társaság közibe állíttatik, az olyannak kívántatik három körösztatyát választani az legények közül, melyek őtet megkeresztelik és legénynek fölemelik. Ótet az céh szokása szerint tanítani tartozna, hogy ez ilyen mint böcsületes takácslegény, mindenütt szabad legyen, de tartozik az céhnek kereszteléskor egy pint bort és két pénz ára kenyeret, azonkívül pedig az társaságnak, avagy céhnek őtőle egy forint jár (a takács céh 1794. évi irataiból). Csikós János szegedi születésű ifjú Raiman Lázár úrhoz szegődött. Felszabadult 1868 karácsonykor. Keresztapák: Kain József és Pataki Imre mester urak (a kádár céh irataiból). Egyes adatokból arra következtethetünk, hogy a keresztapa a felszabadulási költségeket is sokszor kifizette és ajándékul szabadulóruhát vett a keresztfiának. 8 Kálmány I, X. 13 X
