Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
tudják abbahagyni. Ilyen volt az alsóvárosi Halász Kovács Máté, 23 aki félszázadon át, 1940 tájáig legalább másfél ezer menyasszonyt vezetett oltár elé, és szolgálta a fiatalok lakodalmi tisztességét. Az ilyen vőfélyt éppen ezért a magánéletben is becsülik, szeretik, de tartanak fölvágott nyelvétől is. A múlt század derekán híres alsóvárosi vőfély volt az aprótermetű Csiribis Jóska, akinek igazi nevére már nem is emlékeztek. Felsővároson Vetró Lőrinc jeleskedett. A századfordulón az alsóvárosi Vajas József, Rúzsa József, később a már említett Halász Kovács Máté, Barna Imre, a tápai Ördög Sándor, aki köszöntőit énekelve mondta, a domaszéki Németh Antal, Lakó Imre, a mórahalmi Pálfy Ferenc, Farkas Antal, a balástyai Molnár Pál és sok más. Tudományuk forrása a szóbeli hagyomány és személyes rátermettség mellett a vőfélykönyv 2i volt, amelyet néha kívülről is megtanultak, de pályájukon legtöbbször teljesen átformálták. A szegedi tájnak első ismert vőfélyes megnyilatkozása, emléke Tar Benedek házassági éneke, az Adhortatio mulierum (1541). 25 Inti benne a férfinépet a Simon bíró néven emlegetett, férjét kemény kordában tartó asszonyfélétől: Bölcsnek ő mondási nekünk azt jelentik, Hogy minden kazdagság atyátul hagyaték, De az jó házastárs istentől adaték És minden iletök nekik megáldaték. Ez világnak semmi ő nagy kazdagsága, Kinek házánál nincs jámbor házastársa; Nincsen nyugodalma és nagy nyájassága, Nincs baráti között semmi vigassága. Csuda szép iletek egyes madaraknak És vadon erdőben járó szép vadaknak, Kiki mind hasonlót keres ő magának, Publikán nem vészi baglyot ő társának. Tudjátok úgy illik ifjú aggal öszve Mint az ikes sólyom az bagoly físzkébe, És iltek akkor leszen egyességben, Mikor il báránynyal farkas békességben. Vigyétek esztökbe ifjak magatokat, És úgy tanítsátok házas társatokat, Gyakran üsse nékik sompálcza hatokat, Hogy ők ne jargalják csak az piacokat. 23 50 esztendő — 1500 menyasszony. Nyugalomba vonult Alsóváros utolsó hivatalos hívogató vőfélye. Délm. 1941, 84. sz. Papp Z., A vőfély. Délm. 1970, 248. sz. Halász Máté 1944 nyarán bombatámadás áldozataként halt meg. 24 Szegeden az idők során számos vőfélykönyv jelent meg : Vőfélyek kötelessége, melly a Lakadalmasoknak Mulatságokra kinyomtattatott. Szeged, é. n. Grünn Orbán. A vőféli tisztségben eljárók kötelességei, mely forgolódók kedvéért készítette egy verselő. Szeged, 1875. Huszár M., Az értelmes ifjúság legújabb vőfélykönyve. Szeged, é. n. Legújabb alföldi vőfény-könyv. Összegyűjté: Több tapasztalt vőfény. Szeged, é. n. Traub nyomda. Párducz V., Adai Vőfénykönyv. Szeged, é. n. Traub nyomda. Alföldi vőfény-könyv. írta Vetró Lőrinc, Szegednek szülöttje, több lakodalmak verselő vőfénye. Budapest, é. n. Rózsa Kálmán. Bakó A., Alföldi vőfélykönyv. Szeged, é. n. Endrényi Imre. Második kiadásának címe: Alföldi vőfélykönyv. A legrégibb hagyományok, szokások szem előtt tartásával a legújabb népszokásokhoz és polgári házassághoz alkalmazta Bakó Antal. Szeged é. n. Bartos Lipót. 26 Régi Magyar Költők Tára II, 153. Vö. még WaldapfelJ., Simon bíró és suskás. MNY. 1937, 236. 104