A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/1 A KISGAZDAPÁRT ÉS A TELEKI-KORMÁNY LEMONDÁSA SIPOS JÓZSEF (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) IV. KÁROLY VISSZATÉRÉSI KÍSÉRLETE 1921. március végén IV. Károly, volt osztrák császár és magyar király kísérletet tett magyarországi hatalma visszaszerzésére. Ez azonban a bel- és külpolitikai erőviszonyok következtében sikertelenül végződött. A puccskísérlet egyik leglényegesebb következménye a legitimisták és a szabad királyválasztók közötti harc kiéleződése volt, ami gr. Teleki Pál kormányának lemondását eredményezte. Marxista történetíróink (más kérdések kapcsán) érintették már ezt a témát, önálló és részletes feldolgozására azonban még nem került sor. 1 így homályban maradtak azok a belpolitikai erők, amelyek a puccskísérlettel szembefordultak és azok az éles politikai harcok, amelyek a Teleki-kormány lemondását eredményezték. Tanulmányomban elsősorban a belpolitikai küzdelmeket vizsgálom, amelyek a puccskísérlet miatt nemzetközi jelentőséget nyertek különös tekintettel a Keresztény Kisgazga- és Földművespárt (továbbiakban — Kisgazdapárt) e harcokban újrafogalmazott követeléseire és azok fogadtatására. Fontos feladatnak tekintettem a Kisgazdapárt belső struktúrájának feltárását, az egyes csoportok és politikusok politikai-ideológiai állásfoglalásainak elemzését. A visszatérés titkos előkészületeinek befejezése után IV. Károly Svájcból Franciaországon keresztül, Bécsbe utazott, ahonnan 1921. márciusa 26-án érkezett Szombathelyre. Ott Mikes János püspök palotájában találkozott Vass József kultuszminiszterrel és Lehár Antal ezredessel, másnap hajnalban pedig gr. Teleki Pál miniszterelnökkel, aki gr. Sigray Antal nyugatmagyarországi kormánybiztos közeli birtokán töltötte a húsvéti ünnepeket. Teleki vállalta a közvetítést a király és Horthy Miklós kormányzó között ,autón elindult Budapestre, hogy előkészítse IV. Károly érkezését. A véletlen azonban úgy hozta, hogy a később induló IV. Károly hamarabb ért a budai várba, mint Teleki. 2 Horthy a volt király megérkezéséről értesülve mozgósította a szabad királyválasztó Prónay zászlóalját és hivatta a legitimista Ostenburgot, mivel bizonyosra vette, hogy amennyiben puccs készül, abban neki és csapatainak főszerepet szántak. Gömbös Gyula riadóztatta és felfegyvereztette a MOVE budapesti egységeit, Kozma Miklós — az MTI vezetője — pedig baráti körüket (gr. Bánffy Miklóst, Feilitzsch Bertold bárót, Pröhle Vilmos egyetemi tanárt, a KNEP képviselőjét, Gyarmathy pátert és másokat értesített) tájékoztatta és megbeszélték a teen1 A témát érintő marxista feldolgozások közül az alábbiakat emelem ki: Andics E., Ellenforradalom és bethleni konszolidáció. Szikra, 1948.; Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. 1919—1921. (Szerk. és a bev. tanulmányt írta: Nemes Dezső). Szikra, 1956.; Nemes D., Az ellenforradalom története Magyarországon. 1919—1921. Kossuth, 1962.; Fehér A., A magyarországi szociáldemokrata párt és az ellenforradalmi rendszer 1919. augusztus —1921. Akadémiai, 1969.; Pölöskei F., Horthy és hatalmi rendszere 1919—1922. Kossuth, 1977. 2 Kerekes L., A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák—magyar viszonyok 1921-ben. Századok, 1976. 1. sz. 3—50. 233