A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

újbóli bérbe adásra nem alkalmas átokházi dűlő belső részének feltétlen, az ötömösi dűlőnek pedig a mennyiben a küldöttségi javaslat alapjául vett csekély bérösszegre kilátás bevalósulna, úgy a Rieger-féle 1122 636

/i 200 holdas dűlőnek... a kivételével újra kihaszonbéreltettni rendeltettvén (kiemelés J. A.), a bérbeadási feltételeket illetőleg megállapíttatik" : a) „A kérdéses földek újjólag 10 egymást követő évekre adatván ki, a bérlők bérleteik biztosítására az árverés alkalmával az évi bérösszegnek ... fele részét lefizetni kötelesek, és a bérösszeget előleges félévi részletekben évente október és május hó 1 napjára pontosan lefizetni tartoznak." A határidő elmulasztása esetén „a bérelt földön található mindennemű termények a Város követelése fedezésére lefoglaltatnak," és a földet az újabb árverésen más haszonbérlőnek adják; b) „Amennyiben egyes bérlők a földek között kihagyott dűlők vagy fő- és hajtó utakat bérelt földjei határán túl terjeszkedve elszántanák, azok annyiszor, mennyiszer az ő költségére fognak hatóságilag helyre állíttatni" ; c) A kihaszonbérelt földeknek a haszonbérbe — tulajdonképp al-haszonbérletbe — adása csak a városi tanács engedélyével történhet. „Az árverésre egyszerre ... bérbe adandó részletek legcsekélyebb mennyisége 10, — legmagasabb pedig 50 holdban határoztattván meg", a kirendelt bizottságnak a belátására bizták" a Város érdekeit tekintve lehető legcélirányosabban járni el."

25 A közgyűlési határozat értelmében fogalmazták meg a szerződést, mely a tíz évvel korábbinál tömörebb. Az 1. pontban lényeges változást látunk: eszerint a Város 1861-ben „szántás, legeltetés, avagy kaszáitatás alá tetszés szerint leendő használatra''' adta bérbe a járásföldeket. Úgy véljük, hogy amikor a tanács — az 1852. évi kikötéstől eltérően — írásba foglalta a bérbeadott járásföldek tetszés szerinti, akár legeltetésre való használatát, akkor az élő gyakorlathoz igazodott, azt törvényesítette. A belátás és a tapasztalat volt a mércéje az árverésre kiküldött bizottságnak is, amikor a legkisebb bérbe adandó területet 10 holdban, a legnagyobbat pedig 50 holdban javasolta megállapítani. Az 5 holdban meghatározott minimumnál 1852-ben csak a bérlők egynegyede állapodott meg, ugyanakkor számosan béreltek 25 holdas maximumon felüli területet. Józanul számolt a bizottság azzal is, hogy a távoli fekvésű, illetve gyenge termőerejű alsó-átokházi és ötömösi dűlők bérbeadását nem érdemes szorgalmazni, így 1861-ben a korábbinál kevesebb járásföldet árvereztek. A bérbeadás 1861 október 1-én kezdődő 10 esztendőre szólt és a járásföldek 10 évre történő árverezését a bérleti idő lejártával megismételték. 1871-ben a városi gazdaszék, majd a tanács közgyűlése megerősítette a lényegében változatlan szerződési feltételeket.

26 1871-ből előkerült az árverésre kiküldött bizottság részletes jelentése, amely tájékoztat a bérbeadott járásföldek területéről és a városi pénztárba befolyó bérösszegről. Az alsórészi járáson 1871-ben a korábbi osztáshoz képest 146 holdat dűlőútnak kihagytak, s 4 504 hold 1 094 négyszögölet osztottak ki, melyért évente 17 627 ft 64 krajcár haszonbér járt a Városnak. „Jóllehet — folytatódik a jelentés —, hogy eme földekért az előbbi 10 év alatt fizetendő volt évi bérösszeg a most megígért bérösszegnél 1 250 ft 49 1/2 krajcárral több volt, de tekintve azt, miként a most bérbe adott terület ... 146 h. kevesbedett, és hogy a kérdéses járási földek kétszer 10 évi használat után immár nagyrészben kiélve vannak [!?], az elért eredmény, mely szerint átlag 1 hold után 3 ft 91 3/4 kr esik, kedvezőnek mondható és jóváhagyatik."

27 25 CsmL, Szeged v. Tanácsának közgy. jkv. 1861. 658. 26 CsmL, Szeged v. tanácsülési jkv. 1871. 1931., 6318. » CsmL, Uo. 1871. 7005. 27