A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

alföldi kerületi bizottság kommunista küldötteit, ahol ismertetni kellett az 1930 február 27 — március 15 között a Moszkva melletti, Aprelevkában megtartott KMP II. kongresszusának határozatait és az illegalitás körülményei között harcoló párt szervezeti kérdéseit kellett megvitatni, útmutatásokat adni a politikai szervezeti és elméleti munka fellendítéséhez. A KMP központi vezetősége Kovács István (fedőnevén Rózner Jenő) és Kelemen Imrét (fedőnevén Balázs) bízta meg a regionális pártkonferencia előkészítésével azzal, hogy a szegedi, a makói, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi kommunista vezetőkkel egyeztessék a konferencia helyét és időpontját. A kommunista párt több megyére kiterjedő szervezeteinek és sejtjeinek képviselőivel megtartandó tanácskozás színhelyéül a későbbiekben a Szegeddel szomszédos Tápéi melletti füzest jelölték ki, ahol 1930 május 18-án kellett gyülekezni a megbízott kommunistáknak. Addig is felfokozott energiával és lendülettel folytatták a pártsejtek szervezését, a párt politikai céljait és követeléseit követő propagandát és agitációt. Egymás után érkeztek a kommunista párt illegális kiadványai Szegedre, Makóra, Kecskemérte és más helységekbe. Többek között az „Ifjú Proletár", a „Világosság", a „Vörös Segély", a „100%" című folyóiratok, valamint „a fennálló társadalmi és állami rend elleni igazgatást tartalmazó röpiratok, amelyeket Budapestről szállítottak és a nyílt utcán, szétszórás által terjesztettek."

7 Szeged város rendőrfőkapitánya 1930 januárjában arról tájékoztatta a belügyminisztert, hogy „1930 január 13-án Makón, a „Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége" aláírással „Tanoncok ! Munkásifjak ! Leventék" megszólítású sokszorított 2 gépelt oldalra terjedő röpiratokkal a tanoncokat munkaadóik, a leventéket pedig oktatóik és általában a levente intézmény ellen izgatják."

8 Mint Bökönyi János visszaemlékezésében elmondta, a röplapok terjesztésében б is részt vett. Mint birkózó sportoló a makói rendőrkapitányság épületében lévő tornaterembejárt be edzésre, az esti órákban, az egyik rendőr-tiszthelyettes fiával Szakáll Györggyel, aki hetedikes gimnazista volt. Tőle szerzett információt arról, hogy járőrszolgálatot teljesítő rendőrök milyen útvonalat követnek a körletükben és mikor történik a szolgálat-váltás. A késő éjszakai órákban hazatérőben, a város külső részeiből befelé haladva szórták szét a rendőrség épületébe is magukkal vitt kommunista röplapokat. Ezzel alaposan megtévesztve a nyomozókat, akik eleinte arra következtettek, hogy nem helybéliek követik el a röplapok terjesztését. Bökönyi János Dobó Miklóstól vette át Szegeden az illegális sajtóterméket.

9 Komócsin Antal az illegális pártsejt tagja s a párt egyik szerzője 1977-ben a szerzőnek adott emlékezésében elmondotta, hogy 1930 áprilisában Gladics Józseffel és Gera Sándorral megállapodtak abban, hogy május l-re a dolgozó népet forradalmasító tartalmú röplapokkal szórják tele a várost, így a „Világ proletárjai egyesüljetek!", „Munkások készüljetek a forradalomra!" tartalmú röplapokat, valamint a maguk készítette falragaszokkal és röplapokkal segítik elő a dolgozók mozgósítását a fasizmus elleni harcra. Szegeden a röplapok terjesztésében, falragaszok elhelyezésében olyan baloldali szociáldemokraták is segítették a kommunistákat, mint Pászthy Ferenc, Varró Kálmán, Kása András és Török Gábor. Megítélésünk szerint ezek mint más baloldali szociáldemokraták, kommunistáknak tekinthetők. 7 PIA. 651. f. 2./1930—1—5352-ből a i8—11,16—19 lapok. A m. kir. rendőrség szegedi kerület kapitányának jelentése a 246/1930. res. sz. alatt: „Kommunista szervezkedés Szegeden és Makón". 8 PIA. 651. f. 2 1930—3—3171 sz. i. Másolata a Csml-ban. 9 Bökönyi János, a Szocialista Hazaért Érdemrend kitüntetettje 1978, március 7-én a szerzőnek adott írásos és szóbeli visszaemlékezése. A gépelt szöveg 2. p. MSZMP Csongrád megyei Archívuma. 262