A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

A házak osztályba sorolása 1781-ben (százalékban) Megégettek Makó I. Classis II. Classis III. Classis 32 50 18 13 36 51 100 100 A házak klasszisa, osztályba sorolása nem a bennük levő helyiségek számától függően történt, hanem az épület állaga, státusa szerint, de az építmény nagysága alapján kifejeződik benne az alaprajzi tagolódás is. Ha a házak városi szintű osztályba sorolását összevetjük a leégett épületek alaprajzi tagolódásával, következtetni tudunk a városi szintű állapotokra. Az első osztályú házak 5—6 osztatúak, 24—30 méter hosszúak, a második osztályba soroltak általában 4 osztatúak, 16—20 méter nagyságúak, az épületek több mint fele harmad osztályú, 2—3 helyiséggel, 8—14 méteresek. A házépítés módjára az elégett anyagok megnevezéséből lehet következtetni. Simon Istvánnak volt két szelemen ágasa, többeknek gerendájuk, palincsuk, deszkájuk. A tetőt gyékénnyel és náddal fedték. Tíz háznál 3 600 kéve gyékény semmisült meg, amelyet tetőjavításra tartalékolhattak. „A városházánál levő istállónak fedelét gyékénnyel és náddal egészen újonnan megfedik, gyékénnyel felverik és náddal belől, felől megveretik és szegik."

34 Az újjátelepülés idején a házak kivétel nélkül patics-falúak voltak, hiszen még a katolikus és református templom is így készült. Az előbbit 1718-ban, az utóbbit csak 1778-ban építették át. A vizsgált városrészben az első megtelepülök sövényfalú szükség épületeit már szilárdabb falúra cserélték ki. A végrendeletek több esetben két házat említenek: egy megroskadt ócskát és egy újat. Ez nemcsak állapotbeli megjelölés, hanem az építés-technikában történt változás kifejezője is. Makón a vertfalú házak terjedtek el, a sövényfal a melléképületeken és a periférikus városrészeken élt tovább. Megjelentek a házépítő paraszt-specialisták: házverők, házfedél csináló mesteremberek.

35 Kovács István telkes gazda lakóháza kiegészül egy másik épülettel, Joó Mihályé egy sütőházzal. A sütőháznak főzést is szolgáló kiskonyha funkciója nem volt, még nem alakult át a felső konyha tiszta konyhává, ugyanis az egyik feljegyzésben ez áll: „Az Udvaron sütő kis ház. Abban Pálinka főző kazán egész készséggel."

36 A gazdasági melléképületekkel való ellátottság a vizsgált városrészben igen magasszintű. A jószágot istállóban, tehén akolban, esztrengában, sertés- tyúk- és lúdólban tartották; a gabonát életes kasban, hambárban, kukoricás kasban; a kocsit kocsiszínben. A telkes jobbágyok gazdaságának 88%-a, a házas zsellérek 59%-a istállóval ellátott. Több gazdaságban (a telkes gazdák 27, házas zsellérek 0,6%-ánál) két istálló 34 MVL Tü. jkv. 1793. 3. 2 38 MVL Tü. jkv. 1793. 23, 1801. 22. 36 MVL Tü. jkv. 1789. 27. 62