A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Gaskó Béla: Adatok a Szeged-körtöltés melletti erdősáv Cerambycida-faunájához

Lábon száradt tölgyfák az újszegedi Népligetben héz eldönteni, hogy behurcolt és meghonosodott fajról van-e szó, vagy egyszerűen csak a korábbi felmérések hézagosságáról. A mediterrán és pontomediterrán elemek tömeges megjelenése esetleg éghajlatunk lassú melegedését is jelezheti. Viszonylag az a legegyszerűbb, ha olyan faunaidegen, Coleoptera kerül egy területre, amely ott nem tud megtelepedni. Kanabé (1929) említi, hogy a bükkszállítmányokkal Debrecenbe több alkalommal behurcolt Rosalia alpina (L.) nem tudott meghonosodni a Nagyerdő tölgyeseiben. Ez a Cerambycida néhányszor Szegeden is előkerült. Vellay Imre gyűjtötte először 1893. VIII. 7-én. Feljegyzése szerint városi utcán (Vellay 1894). Csiki(1906) véleménye az, hogy „Hegyvidéki fával behurczolt faj". A havasi cincér itt sem tudott beépülni a vidék Cerambycida faunájába. Ez annál is inkább érthető, mivel az említett cincér egyes területeken élő rasszai Közép—Európában montán — submontán elterjedésűek (Heyrovsky 1955, Kaszab 1971, Reitter 1912 és Roubal 1936), és többnyire monofágok. (Kanabé 1929, Papp 1968.) A tápnövény specifitás populációs szinten érvényesül. Ennek ismeretében egy monofág populációból származó Cerambycida meghonosodásának valószínűsége még a tápnövény szórványos megléte esetén is, csak töredéke egy oligo vagy polifág popu432