A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

bérletét. Más kérdés, hogy mindenki nem is szándékozott tanyát építeni bérföldjén, így pl. olyan kisparaszt, aki közeli tanyájáról maga művelte a járásföldet. Sok család tartós megtelepedését — úgy véljük — fékezte a haszonbérlet viszonylag rövid tartama és az a körülmény, hogy a bérföld elvesztésével a rajta emelt épületeket a bérlőnek le kellett bontania. Itt kell helyreigazítanunk a Magyarország története 1848—1890 с kötet szerzőjének azt a megállapítását, hogy „egyedül Szeged határában a feltört városi legelőkön közel 1 700 kisbérlő vert tanyát az 1850-es, 1860-as években."

53 Állítása Szüts Mihály adatain alapszik, aki 1870-ből Szegeden 18 654 kat. hold bérföldet és 1 672 bérlőt mutatott ki.

54 Csakhogy e kimutatásban nem csupán a járási bérletek szerepelnek, hanem a város körüli feketeföldeken és Újszegeden bérbeadott földek és bérlőik is — ezért adatai a járásföldekre nem vonatkoztathatók. A 10 éves földeket a tíz évenként tartott árveréseken 300—350 haszonbérlő árendálta, és ha az újabb bérbeadáskor bekövetkező változásokat is tekintetbe vesszük, azt mondhatjuk, 1852 és 1884 között 800—900 bérlő fordult meg e járásföldeken. Szeged városa 1852-ben közlegelői egy részének bérbeadásával jelentős népmozgalmat indított el. E települési mozgalom kiteljesedése, mely a szegedi tanyák történetének újabb fejezetét alkotja, az 1884 utáni évtizedekre esett. FÜGGELÉK 1. Szerződés! Mely egy részről Szeged Város, más részről Auzländer Rozália mint vállalkozó haszonbérlő között az alólírt helyen és napon következő feltételek alatt köttetett: 1. Átaladja az említett Város a fönnevezett és alólírt vállalkozó haszonbérlőnek a városi közlegelőkből kivágott tíz ezer hold földek közül összesen húsz 1200D-ölnyi holdakat 1852-ikévi 1-ső martiustól kezdve, egész 1862-ik évi februárhó utolsó napjáig tíz egymásutáni évekre haszonbérbe, az árverés alakalmával mint legtöbbet ígérőnek, holdjától évenként váltó 8. frt. kr. azaz: nyolcz forint és így az egész földmennyiségtől évenként 160 frt. kr. azaz: egyszáz hatvan forint fizetésért. 2. Az imént említett évenként fizetendő öszvegnek negyedrészét — (caucióul, biztosítékul, mely összeg az utolsó évi haszonbérbe fog beszámíttatni) úgy fele részét az árverés alkalmával azonnal, másik fele részét pedig 1-ső április ben, és így minden következő haszonbériévekben 1 martiusban s 1-ső septemberben, a meghatározott haszonbéri díjt a Bérlő pontosan lefizetni tartozik, oly szoros lekötelezéssel, hogy ha tíz napok alatt a kitűzött s fönnemlített határidők után is meg nem adná, valamint a már letett cautionális pénz haszonbéri díjjal együtt, úgy a hoszonbérbe vett földeket is rajta lévő vetéssel együtt tettleg el fogja veszteni. 3. A haszonbérbe adandó földek öt holdanként tétetnek ugyan ki árverésre, azonban joga lészen a vállalkozónak ezen öt holdakon felül még húsz holdakat azon árban, a melyben öt holdak az árveréskor leverettek, megtartani. 4. A haszonbérbe vett földeket a Bérlő tetészse szerint egyedül s kizárólag szántóföldnekvagy kaszálónak használhatja oly kikötéssel: ha netán a haszonbérelt földek közt valami buczkás vagy siványos föld is találtatna, azt a Bérlő fákkal beültetni tartozik, az ültetésre kívántató vesz szők és dugványoknak pedig a Város erdeibőli megszerzése s a szükséghez képesti mennyiségben leendő vágása a bérlő megengedtetik; minélfogva tíz tíz évek eltelte után minden • -öl sivány földön egy élő fát a Bérlő nevelni, s a Városnak általadni tartozik, s csak a nyesedéki használat engedtetik által: élő fát kivágni, a legkeményebb büntetés terhe alatt tilalmas. 5. Ha a bérlő gazdálkodás végett épületeket szándékozna tétetni — az megengedtetik neki, úgy mindazonáltal, hogy a haszonbér ideje elteltével azok megtéríttetni nem fognak — köteles azonban a Bérlő azokat tíz évek után elbontatni és elvitetni, az épület földjeit azon helyre vagy gödörbe visszahordatni, a melyből kiásatta, és így az épületek helyeit egyenességre hozni, miszerint azok ismét használhatóvá váljanak, külöben a haszonbérlő költségeire fognak eszközöltetni. 63 Szabad Gy., (1979) 561. 64 Szüts M., (1914) 425.