A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Csongor Győző: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén II. Vadontermő orchideák

írod. adat.: Szeged (Soó V. 141). Herb. é. adat: Szeged—Zsombói erdő (Herb. Cs. 1957. VI. 8, 1967. V. 23, 1974. VI. 8). (1819) LISTERA OVATA (L) R. BR. Békakonty és (1820) NEOTTIA NIDUS AVIS (L) RICH. Madárfészek A környező területekről ált. ismert; lápréteken, ill. homoki erdőkben várható előfordulásuk. Eddig még egyiket sem láttam ! (1821) SPIRANTHES SPIRALIS (L) CHEVALL. Őszi füzértekercs (Syn. : S. autumnalis (Balb.) Rich.) A legkésőbben virító Orchidea faj Európában. Még októberben is lehet virágzó példányokra lelni. Alacsony termetű, alig észrevehető növényke, sárgásfehér, spirális virágfűzérével, melynek enyhe, vaníliára emlékeztető illata van. (A német szaknyelv szerint „ameisen artiger Geruch"). Levéltőrózsája sűrűn a földhöz simul. Hazánkban eddig Ózd, Gödöllő tájáról, a Dunántúlon s a Kis-Alföldön, a Duna völgyében Baja környékéről ismert. A NagyAlföldön eddig még nem közölték. Virágzási optimuma : szeptember hónap. Mindenekfölött védendő növény! A növényt környezetében nehéz megtalálni. Magam váratlanul akadtam rá 1979 szept. 5-én. Herb, és é. adat: Szeged—Kiskundorozsma: Nagyszék és Öreghegyalja határán, homokos réten (Herb. Cs. 1979. IX. 5.). Mivel társulás-viszonyai e helyről nem ismertettek, szükségesnek tartom följegyezni a vele egyidőben előforduló növényeket: Ononis spinosa L, Melilotus albus Desr., Trifolium pratense L, Lotus tenuis W. et К., Elaeagnus angustifolia L, Eryngium campest re L, Falcaria vulgaris Bernh., Daucus carota L, Asperula cynanchica L, Euphorbia cyparissias L, Plantago tenuiflora W. et К., Diplotaxis muralis (L) DC, Aster tripolium L. ssp. pannonicus (Jacq) Soó, Achillea asplenifolia Vent., Achillea millefolium L, Senecio jacobaea L, Carduus acanthoides L, Centaur

ea pannunica (Heuff) Simk., Cichorium intybus L, Crépis setosa Hall, Silène multiflora (Ehrh.) Pers., Limonium Gmelini (Willd.) O. Ktze ssp. hungaricum (Klokov) Soó, Colchicum arenarium W. et K., Festuca sulcata (Hackel) Nym., Dactylis glomerata L, Digitaria ischaemum (Schreb) Münlbg., Andropogon ischaemum L.* c) alcsalád: Orchidioidea 1832) OPHRYS SPHEGODES (sphecodes) MILL. Pókbangó v.párkányos bangó (Syn.: O. aranifera Huds.) Az Ophrys-nemzetség elterjedése mintegy 60 fajával felöleli Európa, Ázsia nyugati és Afrika északi részét, környékünkön ezzel az egy fajjal van képviselve. A virág bársonyos, pókot utánzó mézajkáról vette a növény nevét. (Plinius alkalmazza először a görög elnevezést, mely szemöldököt jelent. Érdemes megemlíteni, hogy ez a kifejezés-hasonlat az alföldi nép növény elnevezései között is szerepel. Pl. Móránál „szamárszemöldöke"). Hazai orchideáink közül a legkorábban virítok közé tartozik (nálunk április vége, május közepe). Mocsárréteken, nedves kaszálókon, elég vegyes, főként homok talajon a Duna—Tisza közén (a Dunakanyartól egészen Szeged határáig) összefüggő areát alkot. Emellett elég ritka az előfordulása. Minden egyes lelőhelyét a rendszertan kutatói szinte külön számon tartják. A kutatást megnehezíti, hogy szálanként fordul elő, néhány nap alatt elvirágzik, megfigyelt termőhelyén sokszor évekre eltűnik. * Ugyanezen a helyen tavasszal, május—júniusban nőnek: Anacamptis pyramidalis, Orchis laxifíora, О. coriophora s néhány méterrel odébb Ophrys sphegodes is! 416