A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Szelesi Zoltán: Csáky József utolsó évtizede
9. 1964. I. 10. Megbocsáss, hogy ilyen későn felelek jó leveledre. Ennek az oka itt van mellékelve : két fénykép, a két szobromról, amelyeket az öletem legjobb szobrainak tartok. 7 Ebben a kettőben fejeződik ki legjobban mindaz, amire egész életemben törekedtem. .. • 10. 1964. VI. 27. Most jöttem vissza Amiens-ből, ahol két hetet töltöttem egy jó baráti családban. A férfi orvos, neves bőrgyógyász és műkedvelő. Illetve csak a Csáky-művek kedvelője, mert már 10 szobor és nagyon sok rajz díszeleg nála. Most is hagytam ott két rajzot. Vissza kellett jönnöm most, mert vár itt egy állami és egy Paris városi vétel. Már körülbelül elintézett a dolog, csak arról van szó, hogy több szobor közül melyiket választják. Persze a szobrok múzeumokban vannak. 8 Ugyanis van egy Állami Modern Múzeum (ahol már 8 szobrom van) és egy Városi (Párisi) Modern Múzeum, ahol csak egy szobrom van. Azt hiszem elég rövid idő múlva megtudom az eredményt. És most nekiállok egy nagy munkához, illetve egy sorozat szobor megmintázásához 9 , amelyek már jó ideje teljesen készen vannak a gondolatomban minden részlettel. Ez nálam mindig így van. Olyan ez, mint a szülés : eljött az idő és egy kész gyerek jön a világra. A nyár erre nagyon alkalmas. Először meleg van, másodszor az emberek elmennek Parisból és bizonyosan senki nem jön, és én sem mehetek senkihez. És őszre, illetve télre ott állanak a kész szobrok. De idáig is nagyon sokat rajzoltam, reggeltőlestig, mint ahogy én azt szoktam. Az emlékeimből kimaradt egy fontos dolog. Igaz, hogy csak a magyarországi eseményeimről van szó. De nagyon fontos szerepe volt a púpos, de hihetetlenül derék, jó Szalay János újságírónak. Ha ő nem létezik, nem kaptam volna meg a Ferenc József-ösztöndíjat, amely egyik legfontosabb tényezője az én kifejlődési lehetőségeimnek. 10 Ő és csak ő csikarta azt számomra. Ha érdekel, egy nap megírom, hogyan. 7 (1964. 1.10.) A „Szédület" és a „Csók" című szobrairól nyilatkozott így .Levelében bővebben elemzi e két művét. A róluk küldött amatőr-fotók sajnos reprodukálásra nem alkalmasak. 8 (1964. VI. 27.),Csáky Józseftől kapott feljegyzés szerint művei vannak többek között: a párizsi Állami Modern Múzeumban (kő- és márványból való nőábrázolások, melyek 1913—1937 között készültek); továbbá a Norfolki Múzeumban {Ülő nő, kő, 1927); valamint a Rotterdami Múzeumban {Anya és gyermeke, kő, 1927). A harmincas években a Leányka mellképe és az Álló leányalak c. bronz-szobrai, valamint a Kompozíció с gipsz domborműve és A művész lánya, René c.fehérmárvány szobra budapesti közgyűjteményekbe kerültek, melyeket újabban szerzett alkotásaival ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A magántulajdonban levő szobrai közül a legtöbb Franciaországban {Gyermekfej, márvány, 1922; Párduc, mészkő, 1927; Álom, kő 1931) és Hollandiában {Anya gyermekével kő, 1956; Szemérem, bronz, 1957; Tavasz .bronz, 1959) találtható. 1928-ban készült két kőszobor a Nő könyvvel, a Rotschild-gyűjteménybe, a Fürdő után с alkotása pedig -annak idején- Basch Lóránd tulajdonába került. • E levelében is a Múzsa-sorozatára utal. 10 Csáky hálája érthető a tizes években Szegeden működő Szalay János újságíró iránt, mert azzal, hogy Szeged város évi ezer koronás Ferenc József-ösztöndíját 1910-ben neki Ítélték oda, anyagilag lehetővé vált számára, hogy két éven át (1910—12 között) Párizsban az Academia Blanche-on és az Academia La Paletté-n képezhesse magát. Szalay János több cikkében 368
