A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Nagy Ádám: Huszadik századi pénzlelet Sándorfalváról
A község a háborús terhek súlyát is sokszorosan megérezte. 1918 márciusában gabona rekvirálás! nyomtatványt kaptak 396 korona 40 fillér értékben. Kéréssel kénytelenek a főispánhoz fordulni: „Tekintettel a község szegény anyagi helyzetére s a közterhek túl magas százalékára szíveskedjék ezen nyomtatvány árának összegét a községre hajló rekvirálási jutalékokból kiutalni, mert annak kifizetésére a község maga képtelent Az év végén a közgyűlés azt is egyhangú határozattal kimondja : ,,a község ménlovat tartani nem képes, mivel a község teljesen vagyontalan, a községi pótadó 1919. évben már így is megfogja haladni a 280%-ot, a lakosság tehát már így is túl van terhelve". 15 A korabeli újságok is a hadiesemények után az árakkal foglalkozik a legtöbbet. Hírül adják például, hogy a fekete bors — leletünket valószínűleg ilyen borsos dobozban rejtették el — Szegeden egyre fogy, az ára pedig emelkedik, mert élelmes pestiek felvásárolják 50—60 koronáért s ősszel, a disznóvágások idején 200—3C0 koronáért adják el. 16 A Szegedi Napló közli az 1917. július 7-től érvényes piaci árakat 17 : a tojás darabja 36—40 fillér, 1 kg zöldbab 1 korona 30 fillér, zöld vöröshagyma 1,50, 11 tejföl 5,50, élő csirke kilója 8,30. A Délmagyarország ugyanezt a limitációt július 21-én már 10—50 fillérrel magasabban közli. Igaz, a hízott kacsa kilóját 11 korona helyett 8, a hízott liba kilóját 11 helyett 10 koronában számolták. De írtak 1 kg krumplinak 50 filléres 18 és 1,30-as árat is. 19 A marhahús kilója 11—12 korona. 20 A kenyér ára 48-ról 50 fillérre emelkedik kilónként. 21 Októberben arról írtak, hogy hiába állapították meg például a burgonya árát 2 korona 50 fillérben 10 koronáért is adják, a zsírt 14 helyett 24-ért, s a hús 8 koronás hivatalos árát sem tudja megfizetni a nagyközönség, különösen nem 24 koronás szalámiként. 22 A búza mázsája 44—49 korona helyett 90—100 korona. 23 Nem kis keserűséggel írja az. újságíró novemberben, hogy a piacon található két tojás egyike 64 fillérbe került. 24 Mindez természetesen „a nyilvánosság kizárásával" történő adásvételeknél volt így. Néhány kultúrával kapcsolatos adat: a múzeumi belépő hétköznap 1, vasárnap 2 korona volt 1917. júniusában. Színházi jegyet lehetett kapni 34 fillértől 17 korona 20-ig. 25 A Délmagyarország ára 14, A Szegedi Naplóé 16 fillér volt. A zűrzavar és a drágaság nyilvánvaló, különösen akkor amikor egy cikkben az 1918. évi árak napi összehasonlítását olvashatjuk az 1914-es árakkal 26 : a tojás ára 6 fillérről 64 fillérre, a vaj kilója 3,60-ről 21 koronára, 11 tej 0,24-ről 1,,18-ra, a burgonya 8 fillérről 1 koronára, a zsír 1,60-ról 12-re, a fűszerpaprika 3,60-ról 52 koronára, a hízott liba 10 koronáról a duplájára, a hízott kacsa 3 korona 40 fillérről 7 koronára emelkedett. És ne tévesszen meg senkit : ezek a hatóság által maximált és kihirdetett árak. 14 u. a. 1918. márc. 26. 15 u. a. 1918. dec. 28. 16 Délmagyar ország, (Délm.) 1917. júl. 11 17 SZN, 19217. júl. 7. 18 u. a. 19 Délm. 1917. júl. 21. 20 u. a. 21 SZN. 1917. szept. 20. 22 SZN. 1917. okt. 2. 23 Délm. 1917. aug. 2. 24 SZN. 1917. nov. 22. 25 Délm. 1917. nov. 30. 26 SZN. 1918. júl. 28. 355
