A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

Tíz év múltán újból nőtt a tőkeerős réteg vállalkozó kedve, s 14-en béreltek 100 holdat vagy annál több járásföldet: László Mihály kapitány, Szeged, Palánk 1420. 530 9/12 hold Alsójárás Steingassner József vendéglős, Szeged 225 hold, Felsőjárás Ausländer Jakab kereskedő, Kistelek 210 hold Felsőjárás Deutsch Lajos kereskedő, Kistelek 179 1/2 hold Felsőjárás Kordás Antal kapitány, Szeged, Felsőváros 169 4/12 hold Felsőjárás Tanács Pál, Alsóvárosi földek, Jakus kapitányság 156 hold Alsójárás Vig János, Kistelek 440. 147 6/12 hold Felsőjárás Leffter Mihály ügyvéd, Szeged, Palánk 315. 125 hold Alsójárás Tóth István, Alsóvárosi földek, Jakus kapitányság 120 hold Alsójárás Ausländer Adolf kereskedő, Kistelek 110 hold Felsőjárás Csillag József ügyvéd, Szeged 100 hold Felsőjárás Kopasz József, Kistelek 100 hold Felsőjárás Zsemberi István 100 4/12 hold Felsőjárás Szálai János, Kistelek 98 hold Felsőjárás Foglalkozását tekintve módos parasztgazda volt 8, zsidó kereskedő 3, ügyvéd 2, vendéglős 1 fő. Figyelmet érdemel, hogy a 10 felsőjárási nagybérlő közül 6 kisteleki illetőségű. Érdemes megvizsgálni a járásföldek koncentrációját a fenti nagybérlők és az 50—100 holdat bérelő réteg kezén. A vizsgált bérlet-kategóriák alsó határául azért az 50 holdat választottuk, mivel a szegedi határ homokos járásain ez már számottevő birtoknagyság, másfelől — mint táblázatunkon látható — 50 holdnál „megugrik" a bérlők száma, föltehetően azért is, mert az árverezés előtt ezt tekintették a kiosztható bérletek felső határának. 1852-ben az 50 holdas és azon felüli járási bérletek száma 38 volt és bérlőik 4 173 hold földet használtak, a kiosztott legelőknek több mint 40%-át. 1861-ben ugyan 100 holdon felüli járásföldet csak 5 fő bérelt, de 50—80 holdat jóval többen mint korábban — így a megjelölt határon felül 46 haszonbérlő összesen 3 237 holdat árendált, ami az akkor elárverezett földek 36%-át jelentette. 1871-ben már 54 fő bérelt 50 holdat vagy annál többet, és használatukba összesen 4 658 hold járásföld került, a tízéves földeknek több mint fele (51 %-a). A tehetősebb gazdák és az úri birtokosok vállalkozó kedvének 1861. évi csökkenése tehát átmenetinek bizonyult és az 1870-es években nagyobb járásföldek összpontosultak a tőkeerős réteg használatában mint a legelőosztás után. Alsójáráson a Babarczyak, Dobók, Csipakok, Felsőjáráson a Bárkányi-, KordásRabi-család, valamint a kisteleki Kapás és Sisak gazdacsalád tagjai béreltek jelentősebb — 20-50 holdas — járásföldeket. A haszonbéri szerződések összevetésének fontos tanulsága, hogy a járási bérlők nagyobb része tíz évenként kicserélődött. Erre a folyamatra és az ebből adódó következtetésekre még visszatérünk, itt arra utalunk, hogy az 1860-as évek elején több mint ezer hold felosztott járás elhagyottá vált. 1866 márciusában a bérlők által „gazdátlan hagyott szántóföldek"-et nyilt árverésen, 6 esztendőre újra árverezték. Az alsórészen 40 bérletet, 519 hold 400 négyszögölet, felsőrészen 492 hold 100 négyszögöl területen 23 bérletet árvereztek. Az alsórésziek zöme 10 holdas volt, de akadt köztük 20—30, sőt 56 holdas is. A 40 régi bérletet 30 személy vette haszonbérbe, s 4 bérleten ketten vagy többen osztoztak. Az új alsójárási bérlők haszonbérleteinek megoszlása : 30