A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

don maradt kommunistákkal Szegeden, majd a börtönbüntetésüket kitöltött Komócsin Antallal, Gladics Józseffel és Gera Sándorral, akik 1931 őszén újból felvették a kapcsolatot egymással. Gera és Gladics 1931 júniusában szabadultak. Új erőkkel is gyarapodott Szegeden az illegális kommunista mozgalom 1931 őszén. Szeptemberben hazatért Szegedre Gombkötő Péter, aki 1929—1931 júliusa közt Franciaországban és Belgiumban dolgozott mint bányamunkás. Ott bekapcsolódott a francia majd a belga kommunisták harcába s tagja volt a belga kommunista pártnak, és igen értékes tapasztalatokat szerzett a politikai harcban és a szervező munkában. „Briant" elvtárs — ez volt az ottani illegális neve — a külföldi és a belga munkások sztrájkharcának egyik szervezője hamarosan felhívta magára a belga rendőrség figyelmét. Olyannyira, hogy 1931 júliusában letartóztatták, majd kitoloncolták Belgiumból Luxemburg határára, ahonnét a német kommunisták segítségével, pénzügyi támogatásával tudott hazajutni. Kölnben az útlevelét nem kapta meg, helyette egy Magyarországra szóló ideiglenes irattal folytathatta az útját.

17 Hazatérésekor a szegedi rendőrségen nyilvántartásba vették, ami nem akadályozta meg abban, hogy bekapcsolódjék az illegális kommunista szervező és agitációs munkába. Itt Szegeden is a tőkés világgazdasági válság következményeivel találta szembe magát. Először is Agócsi János téjákoztatta őt az itteni kommunista szervezkedés helyzetéről és a nemrég lezajlott ítéletekről. Majd hamarosan Dobó Miklós bőripari munkással találkozott, aki összehozta Gera Sándorral. Gera Sándor és Dobó Miklós bemutatták neki a börtönből szabadult Gladics Józsefet és Komócsin Antalt.

18 A szegedi pártsejtet 1931 őszén elszánt forradalmárok alkották: Gera Sándor,, Korom Mihály, Gombkötő Péter, Gladics József, Komócsin Antal. Ennek a csoportnak a vezetője, közös elhatározással Gera Sándor lett. Ladvánszky József szoros, elvtársi kapcsolatot tartott a Gera Sándor vezette sejt tagjaival, de közvetlenül nem tartozott hozzá, ugyanakkor változatlanul intenzitással folytatta agitációs és szervező tevékenységét, az építőipari munkásság kerületi szervezeteiben, szakcsoportjaiban. A pártsejt illegális tanácskozásait a Széli József lakásán, majd Pontyik Pál beszervezése után annak Délibáb u. 8. sz. házában és a sertéstelepi melegedőjében tartották meg. A kommunisták elhatározták, hogy a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítanak a munkás, szegényparaszt és haladó értdelmiségi fiatalok megnyerésére és azok marxista szemléletű nevelésére, a munkanélküliek védelmére, megsegítésére. Ehhez a munkához kedvező lehetőség kínálkozott azáltal, hogy a kormány engedélyével az SZDP irányítása alatt Országos Ifjúsági Bizottság helyi szervezeti csoportja Szegeden is megalakulhatott. Ennek szervezéséhez még 1931 őszén hozzá is láttak, és mindenek előtt létrehozták annak vezetőségét. Az 1931 májusában Szegedre érkezett Sebes László 1931 végén bekapcsolódott az ifjúsági csoport szervezésébe.

19 Az OIB szegedi csoportja formálisan az SZDP szegedi szervezete vezetőségének irányítása alá tartozott, a gyakorlatban azonban teljesen a szegedi kommunista sejt határozta meg a tevékenységét. Közvetlenül Gombkötő Péter vezetése alatt fejlődött a csoport. Gombkötő Péter szakmája szerint vasesztergályos, szegedi születésű, igen jól ismerte a szegedi munkások életkörülményeit s azok helyzetét. Megjegyezzük, hogy Szeged 1944. ok17 Gombkötő Péter visszaemlékezése, amelyet a szerző kérésére mondott el 1979. december 21-én. Gépelt szöveg 3—4. p. 18 Gombkötő Péter a szerző kérésére 1979 december 16., és 21-én hangszalagra elmondott visszaemlékezése. MSZMP Csongrád megyei Archívum. 4. p. 19 Csml. Szeged szegedi kir. főügyészi iratok IV. 343/1932. Csaplár Ferenc: Szegedi fiatalok művészeti kollégiuma. Akadémia kiadó 1967. 78. p. 266