A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978 — 79/1 ADALÉKOK AZ 1930—1933-AS ÉVEK SZEGEDI KOMMUNISTA PEREINEK TÖRTÉNETÉHEZ SÁRKÖZI ISTVÁN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Az 1929—1933 közötti évek az illegális kommunista mozgalom egyik hősi, sikerekben és kudarcokban váltakozó időszaka volt. Ezekben az években két, az ellenforradalmi rendszer uralkodó köreit is megdöbbentő méretű kommunistaellenes politikai per zajlott le a szegedi törvényszéken. Az egyik „Rózner Jenő és társai" ellen, „a fennálló társadalmi és állami rend felforgatására erőszakos megdöntésére irányuló bűntett" vádjával 1931. január 14-én kezdődött. Rózner Jenő Kovács István illegális neve volt, aki 1911 októberében született, tanult mestersége kárpitossegéd volt és aki 1927-ben kapcsolódott be a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) K. B. tevékenységébe s 1929 végén, 1930 elején a KMP budapesti megbízottjaként segítette a szegedi és a Délalföldi kommunista szervezkedést. A politikai pernek 25 vádlottja volt. 1 A másik monstre per folyamán, amelyben 28 kommunista és kommunistának minősített baloldali szociáldemokrata felett hozott ítéletet a szegedi törvényszék, Sebes László és társai szintén az „állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása és megdöntésére irányuló bűntett" miatt kerültek az ellenforradalmi rendszer osztály bírósága elé. A második perben szerepelt fővádlottak egy része azonos volt az előző per vádlottjaival, de sok új, először lebukott is a törvényszék elé került. A második per 1932 augusztusában kezdődött és 1933 november 29-ig tartott. 2 Az említett kommunista perekről fennmaradt ügyészségi, levéltárakban őrzött iratok, a Párttörténeti Intézet Archívumában őrzött munkásmozgalmi dokumentumok, valamint a korabeli forradalmi harcosok írott és hangszalagra rögzített visszaemlékezései azt mutatják, hogy az 1920-as évek végén és a harmincas évek elején a kommunisták komoly sikereket értek el az illegalitásban küzdő kommunista párt újjászervezésében, a párt erőinek gyarapításában, és eredményesen küzdöttek az elnyomott, nyomorúságos anyagi-szociális körülmények között sínylődő dolgozó tömegek életkörülményeinek megjavításáért, a politikai szabadságjogok kiszélesítéséért, a bérrendszer megjavításáért, valamint a művelődési feltételek jobbá tételéért. A harc olyan körülmények között bontakozott ki, amikor a kommunistákra nézve súlyos veszélyt jelentett az 1921. évi III. Te. amelynek alapján lényegében még a rendszer enyhe bírálatát is veszélyes támadásnak minősíthette a törvényszék. 1 Csongrád megyei Levéltár. A továbbiakban Csml. (Szeged Párttörténeti Intézet Archívuma által átadott munkásmozgalmi iratok máásolatai: PIA. 651. f. 2./1930. 1-5352, sz. jelzetű irat am. kir. Szeged kerületi rendőrfőkapitányhelyettesének jelentése a belügyminiszternek 1930. május 31-én, a 246/1930. res sz. alatt „Kommunista szervezkedés Szegeden és Makón.", a 239/1930. res sz. irat. Ugyanezen dokumentumok: Serfőző Lajos szerkesztésében: Dokumentum kötet Csongrád megye munkásmozgalmának történetéhez, 1919—1944. Szeged, 1977. a 162. sz. dokumentum, 329—330. Munkásmozgalmi történeti Lexikon. Kossuth Kiadó 1972. 281—282. 2 Csml Szeged. Szegedi kir. főügyészi iratok IV. 343/1932. 259