A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

hetséges. Az intéző bizottságot követő pártértekezleten egyébként, „döntő volt az a felfogás, hogy nagy horderejű politikai és financiális okokból okvetlen megegyezésre kell jutni a másik párttal, annál is inkább, mert ellenkező esetben a házfeloszlatás fenyeget."

91 Másnap ennek megfelelően Teleki, Nagyatádi Szabó és Andrássy hosszasan tanácskoztak. Megállapodtak, hogy a KNEP és a Kisgazdapárt továbbra is szövetségben marad, s támogatja a Teleki-kormányt. Teleki és Andrássy elfogadták a Kisgazdapárt feltételeit. Ennek alapján megszövegezték azt a határozati javaslatot, amely a két párt intézőbizottsága elé kerül és megegyeztek abban is, hogy Teleki a nemzetgyűlés első ülésén a kívánt értelemben nyilatkozatot fog tenni. Ami a személyi kérdéseket illeti, abban állapodtak meg, hogy az újjáalakuló kormányban közélelmezési miniszter Mayer János lesz, Gratz pedig nem foglal helyet abban. Ezért a külügyi tárcát ideiglenesen Teleki fogja vezetni. A KNEP kívánságára pedig Benárd Ágoston népjóléti miniszter helyett Bernolák Nándort tették meg, aki szintén kereszténypárti politikus volt. A legnagyobb vita a belügyminiszter személye körül zajlott. A Kisgazdapárt Gaál Gasztont szerette volna, akit azonban Teleki — a KNEP keresztényszocialista csoportjának tiltakozása miatt — nem fogadott el. ŐKószó Istvánnak, a Kisgazdapárt képviselőjének, a jogügyi bizottság elnökének ajánlotta fel a belügyi tárcát. Kószó azonban csak abban az esetben akarta vállalni a belügyminiszterséget, ha garanciákat kap a közigazgatási reform végrehajtására. Ezt pedig abban látta, hogy minden egyes pénzügyi javaslat letárgyalása után egy közigazgatási vagy alkotmányjogi javaslat kerüljön a nemzetgyűlés napirendjére.

92 Igen, ez a párt leglényegesebb követelése volt, de április 11-i határozatuk már nem követelte egyértelműen, hogy a pénzügyi javaslatokkal váltakozva tárgyalják a nemzetgyűlésen az alkotmányjogi reformokat. Ezt pedig Teleki és Andrássy arra használták fel, hogy a pénzügyi javaslatok letárgyalásának prioritást biztosítsanak az alkotmányjogiakkal szemben. Nagyatádi Szabó este tájékoztatta a pártot a tárgyalásokról. Kijelentette, hogy a válság megoldottnak tekinthető. A tárgyi nehézségeket sikerült teljesen elsimítani és a személyi kérdések közül csak a belügyi tárca betöltésére nézve nem történt döntés. A párt nagy része ezúttal is Gaál Gaszton kinevezése mellett foglalt állást, de ő kijelentette, hogy nem vállalja a miniszterséget. A párt ezért tudomásul vette Kószó jelölését.

93 Nagyatádi ezután bejelentette, megállapodtak a miniszterelnökkel abban, hogy április 20-ig beszüntetik a rekvirálásokat és hogy ettől a naptól fogva helyreáll a gabona szabad forgalma. Az ún. „ellátatlanok" (a bérből, fizetésből élőket nevezték így) szükségletének fedezéséről a kormány már gondoskodott, egyenlőre 500 vagon külföldi gabonát vásároltat és amennyiben szükségesnek mutatkozik, ezt további külföldi vásárlások fogják követni. A pénzügyi és alkotmányjogi javaslatok megoldása között junktimot állítottak fel, mégpedig olyképpen, hogy a nemzetgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok sorrendjét a következőképpen állapították meg : a vagyonváltság, a költségvetés, az önálló magyar államjegy kibocsátásáról, a pénzkicserélésről, a bankjegyforgalom szabályozásáról, az államadósságok rendezéséről szóló pénzügyminiszteri javaslat, a közigazgatási reform, a választójogi reform, a felsőház reformja és végül a király és az országgyűlés jogkörének szabályozásáról szóló alkotmányjogi törvényjavaslat. Hegedűs pénzügyi javaslatainak harmadik csoportjára pedig csak az alkotmányjogi törvényjavaslatok letárgyalása után került volna sor.

94 91 Pesti Napló, 1921. ápr. 12.1—2. 92 Világ, 1921. ápr. 14. 1. 93 Budapesti Hírlap, 1921. ápr. 13. 4. 94 Világ, 1921. ápr. 13. 1. és Pesti Napló, 1921. ápr. 13. 2. 254