A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

Rassay beszédét és különösen határozati javaslatát a Kisgazdapárt többsége és a szabad királyválasztó ellenzék élénk helyesléssel fogadta. Rassay ugyanis — igen nagy taktikai érzékkel — a Kisgazdapárt szabad királyválasztás elvét valló többségének véleményét is megfogalmazta. Határozati javaslatában pedig éppen annak a parlamenti bizottságnak a kiküldését javasolta, amelyet már Kovács J. István is szorgalmazott. Az alkotmányjogi kérdéseknek törvényhozási szabályozása szintén régi követelése volt a Kisgazdapártnak. Különösen a közigazgatás reformjáról és a választójogról szóló törvényjavaslatok sürgős elkészítését kívánták a kormánytól, mert azoktól a parasztság — különösen a közép- és gazdagparasztság — hatalomból való nagyobb részesedését remélték. így aztán Rassay beszéde illetve határozati javaslata csak fokozta a párt Gratz jelentése miatti felháborodását. A hangulatra jellemző volt, hogy az esti értekezlet előtt az a hír terjedt el, hogy Kovács J. István, Hencz, Dömötör, Lipták Pál és még néhány erősen exponált szabad királyválasztó kilép a pártból, ha az nem elképzelésüknek megfelelő határozatot fogad el.

54 Az értekezleten Szijj Bálint, a párt egyik alelnöke, a radikális szabad királyválasztók bizalmi embere, bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a kormány ellen, amely így szólt: „1. Mondja ki a párt, hogy a Teleki-kormány azonnali lemondását kívánja, mert az adott súlyos helyzetből nem vezetheti ki sikeresen az országot olyan kormány, mely — Nagyatádi Szabó István kivételével, ki iránt változatlan és rendületlen bizalommal viseltetünk — közvetve és közvetlenül is bebizonyítottan hibás, hogy a helyzet ide fejlődött. 2. Mondja ki a párt, hogy a puccsban részesek felelősségrevonását záros határidőn belül kívánja. 3. Mondja ki a párt, hogy a királykérdésben a szabad királyválasztás elvi alapján áll. 4. Követeljük a szabadsajtót általában és külön is a királykérdésben, mint kizárólagos belügyi kérdésben, mert csak az ellenséges pártoknak kedvez az, ha igazságainkat nap-nap után nem hirdethetjük. 5. Követeljük a gabona szabad forgalmát. ... 6. Követelünk olyan közgazdasági és adópolitikát, mely a Kisgazdapárt programjának megfelel. A kisgazdák, kisiparosok, kiskereskedők és általában a kisemberek hatásosabb védelmét és támogatását kívánjuk. Nem tűrhetjük, hogy ezen kategóriák újból a bankadósságba sodortassanak. 7. Követeljük a felekezeti béke intézményes és következetes helyreállítását és biztosítását minden vonatkozásban. 8. Mondja ki a párt, hogy csak olyan kormányt támogat, mely ezen programot magáévá teszi, melyben a párt számarányának megfelelően képviselve van, ugyanúgy a főispáni karnál is. 9. Mondja ki a párt, hogy ezen kérdések elodázásába, kikapcsolásába és semmiféle áthi« dalásába bele nem megy."

55 A Szijj Bálint által előterjesztett bizalmatlansági indítvány tehát egyrészt a radikális szabad királyválasztók követeléseit, másrészt — és ez a fontos — a Kisgazdapárt tömegbázisát alkotó kis- és középparasztság, a liberális kispolgárság, gazdasági (szabadforgalom, progresszív adózás) és politikai (sajtószabadság, felekezeti béke) követeléseit is megfogalmazta. Nagyatádi Szabó igyekezett csillapítani a szenvedélyeket, azonban ő maga is elismerte, hogy a párt tagjainak a kormánnyal kapcsolatos kifogásai nagyrészt megokoltak. Felhívta az értekezlet figyelmét, hogy nem szabad elhamarkodottan határozni, s mielőtt véglegesen dönt a párt, tisztázni kell az erőviszonyokat. Számolni kell minden lehetőséggel és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Teleki bukása súlyosabb komplikációkra vezethet. Nincs kizárva az sem, mondotta, hogy a válságot 63 Uo. 165—173. «« Pesti Napló, 1921. ápr. 7.1. 86 A Kisgazda, 1921. ápr. 17.1—2. 244