A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

Rubinek Gyula, a párt tiszteletbeli elnöke, az újkonzervatív-agrárius szárny (kb. 43 képviselő) egyik vezetője fejtette ki legrészletesebben. Eszerint „a legsúlyosabb felelősség terheli mindazokat, akik IV. Károly megjelenésének előidézésében részesek. A kisgazda- és földművespártnak az a határozott álláspontja — mondotta —, hogy amint IV. Károly az ország határát elhagyja, elérkezik az ideje annak, hogy a felelősségrevonás tekintetében a szükséges lépések megtétessenek. Ugyancsak teljes elégtétellel állapítják meg azok, akik a királykérdés puccsszerű megoldásától tartottak, hogy félelmük jogosult volt és hogy a jövőben hasonló, az ország népét veszélyeztető és a nemzetet mélyen megalázó puccskísérleteknek elejét kell venni megfelelő intézkedések és személyi biztosítékok szerzése útján. Bizonyos, hogy a felelősségrevonás után a kormányzatban is megfelelő változások fognak történni. Hogy milyen mértékben, azt természetesen a kormány felelősségének a mértéke fogja megszabni." Tény az — fejezte be nyilatkozatát Rubinek — hogy ma a Kisgazdapárt a kormányban nincs kellőleg képviselve, azért feltétlenül személyes biztosítékokat kell keresni abban az irányban, hogy a súlyának megfelelő helyet nyerjen az ország ügyeinek intézésében.

41 Rubinek nyilatkozata jelezte, hogy a Kisgazdapárt az antanthatalmak állásfoglalását a konzervatív-legitimista erők kormánypozícióinak meggyengítésére, illetve saját hatalmának megerősítésére kívánja felhasználni. A restaurációs kísérlet előkészítőinek és résztvevőinek felelősségrevonását akkor már a párt újkonzervatív-agrárius szárnyához tartozó Gömbös-csoport (kb. 10 képviselő) is helyeselte, bár ők hangoztatták, hogy az nem irányul a kormány ellen, mert annak magatartását tisztázottnak látják.

42 Nagyatádi Szabó és a párt centrumát alkotó liberális-agrárdemokrata szárny (kb.48 képviselő) többsége IV. Károly országból való eltávolítását tartotta a legsürgősebb teendőnek. Szerintük annak hosszabb jelenléte a királykérdés előtérbekerülését eredményezhette, ami a kritikus helyzetben polgárháborút okozhatott. Ezzel összefüggésben pedig az antanthatalmak megtorló lépéseitől is tartottak, elsősorban az ország szerb és cseh csapatok általi taljes megszállásától. Természetesen szintén egyetértettek a restaurációs kísérlet résztvevőinek felelősségrevonásával.

43 A válságos helyzetben azonban továbbra is a párt tagjainak mérséklését látták szükségesnek.

44 Azonban a radikális szabad királyválasztók — akik a konzervatív-agrárius szárny Rubinekcsoportjából (kb. 10 képveselő) és a liberális agrárdemokrata szárny kb. 10 képviselőjéből verbuválódtak — kormány ellen készülő támadását lecsendesíteni már nem lehetett. Mozgalmukat erősítette, hogy a liberális szabad királyválasztó ellenzékkel (Rassay-párt) együttműködve léptek fel, akik szerint a kormányt a legsúlyosabb felelősség terheli a történtekért.

45 A kormány helyzetét súlyosbította, hogy a KNEPben is többen követelték a kormány felelősségrevonását.

46 Valószínűnek tartjuk, hogy a Teleki-kormány helyzetének ez az ismételt megrendülése is hozzájárult ahhoz, hogy Gratz külügyminiszternek és Rakovszkynak az antanthatalmak jegyzékével végre sikerült az ország elhagyására bírni IV. Károlyt. A radikális szabad királyválasztók és a szélső legitimisták közötti ellentétek azonban 40 Szózat, 1921. ápr. 3. 1. Válság után с vezércikk. 41 Új Barázda, 1921. ápr. 3. 1. 42 Szózat, 1921. ápr. 3. 1. 43 A Kisgazda, 1921. ápr. 10. 1. 44 Április 2-án este a pártklubban a Telekit kritizáló képviselőknek Nagyatádi Szabó ismétel ten kijelentette: „A nemzetgyűlésen a kormány be fog számolni az eseményekről és a történtek isme rétében a nemzetgyűlés többségének módjában lesz döntenie arról, hogy tudomásul veszi-e a kormány eljárását vagy sem. Véleményem szerint Teleki Pál gróf miniszterelnök derekasan viselkedett." Lásd: Új Barázda, 1921. ápr. 3. 1. 46 Népszava, 1921. ápr. 3. 1. 49 8 Órai Újság, 1921. ápr. 3. 5. 240