A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

A 30-án lebonyolított tárgyalásokon a Kisgazdapárt vezetői IV. Károly országból való eltávolítását sürgették. A minisztertanácsban Nagyatádi Szabó kijelentette : „A király deklarációt a nemzethez nem intézhet, adjon magáncikket bármely külföldi újságnak, s ha jószántából az országot a legrövidebb időn belül el nem hagyja, akkor erőszakkal kell eltávolítani."

20 Horthy a nemzeti hadsereg megnyugtatására 30-án hadparancsot adott ki. Ebben megállapítja: „Erőszakos, hirtelen változás a kormányzás terén a nemzet létét fenyegetné. Ezért az utolsó napok eseményei dacára is... hazánk létérdekében helyemen kitartottam". Majd köszönetet mond a hadseregnek „kipróbált fegyelméért".

21 Ugyanakkor telefonon beszélt Bethlennel és sürgette : ultimátumszerűén kérje a király elutazását.

22 Mindezek ellenére Bethlenéknek nem sikerült a királyt az ország azonnali elhagyására bírni. IV. Károly még ekkor is bizonyos volt abban, hogy a francia kormány mögötte áll és csak abban az esetben volt hajlandó elhagyni az országot, ha „a budapesti francia főmegbízott elmegy Szombathelyre és kijelenti, hogy a franciák nem támogatják."

23 Teleki, Bethlen és Andrássy március 31-én érkeztek vissza Budapestre. Mindhárman egyenesen a Várba mentek, ahol a kormányzónál koronatanács volt. Ezen részt vettek a fővárosban tartózkodó összes miniszterek és pártvezérek. A koronatanács után minisztertanács volt, melyen a másnapra összehívott nemzetgyűlés részleteit beszélték meg.

24 E megbeszéléseken Horthyék arra törekedtek, hogy a koalícióban lévő pártok — Kisgazdapárt, KNEP és a disszidensek — egymás között össze ne marakodjanak és az ügyből ne csináljanak király és kormányzó közötti kérdést. „Az ország mai helyzetében szükséges — mondották —, hogy minden politikai frakció, mely nem köztársaságot akar, közös platformot találjon, mert a megtörténő kormánynyilatkozat csak akkor fog igazi súllyal bírni, ha az összes pártok egységesen állnak mögötte."

25 A minisztertanács után a Kisgazdapárt és a KNEP intézőbizottságai tanácskoztak, amit pártértekezletek követtek. A Kisgazdapárt értekezletén Teleki miniszterelnök ismertette a helyzetet és vázolta azokat a kormányintézkedéseket, amelyeket foganatosított. Nagyatádi Szabó is foglalkozott a politikai helyzettel és végezetül kijelentette: „A kormány annakidején részletesen be fog számolni mindenről és tartsa fönn mindenki arra az időre a kritikai jogát." Nagyatádi tehát nem a felelősségrevonás elvetését, csupán elhalasztását kérte, amit a párt elfogadott. A nemzetgyűlés másnapi ülése elé terjesztendő párthatározatot Hencz Károly, a szabad királyválasztók egyik vezére ismertette. Meskó Zoltán pedig azt indítványozta, hogy a párt fejezze ki bizalmát a kormányzó iránt, aki történelmi pillanatokban a nemzet nagy érdekeihez méltón cselekedett. Rubinek Gyula, Tankovics János, Kovács J. István, Simonyi-Semadam Sándor és Orbók Attila felszólalásai után az értekezlet mind a Hencz-, mind a Meskó-indítványt egyhangúan elfogadta.

26 A KNEP-ben egyetértettek abban, hogy a nemzetgyűlés másnapi ülésének méltóságteljesen, zavaró incidensek nélkül kell lefolynia. Elhatározták, hogy arra az esetre, ha a tanácskozás olyan kérdéseket vetne felszínre, amelyeknek tárgyalása nem kívá— a Horthyval való tárgyalások után — tárgyalt Berki Gyulával, Kovács J. Istvánnal, Meskó Zoltánnal, Hencz Kárlollyal és Gömbös Gyulával. 20 OL. Kozma Iratok. Adatgyűjtemény, 1920—24. A király hazatérése. 21 Uo. 22 Uo. 23 Karsai: i. m. 127 és 129. 24 Pesti Napló, 1921. ápr. 1. 3. és a Világ, 1921. ápr. 1, 1. 25 OL. Kozma iratok. Adatgyűjtemény, 1920—24. A király hazatérése. 26 Szózat, 1921. ápr. 1. 2. 237