A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Zombori István: Idegen népek – magyar emberek. Ács Gedeon naplójának néprajzi és földrajzi vonatkozásai

otromba kamasz gúnyos üvöltéssel, röhögéssel — minőre csak anglosaxon fickó képes, kergettemeg. Fejökre húzva kékköpenyöket kotródtak az istenadták — tán nem értve azon ocsmányságot, mit a betyárcsapat utánok kurjongatott — s elsiettek a város azon része felé, melyben a becsületes szegény — nem lévén képes fizetni jobb szállásért — magát undorító férjfiak s nők szomszédságában kénytelen meghúzi pár napra, ha e méreg drága városban jő. A két leánynak tán volt ott apja, anyja s testvére, ki védhette durva matrózok nyájaskodása s tolvajok és tolvajnők gazságai ellen. A vasúti indóházaknál is láthatni Bostonban indiánnőket, kik ott papucsot, dohány s pénzzacskót s művészetök egyéb mutatványait árulják az utasoknak; — ritkán látok köztök fiatalt s csinosát; a legtöbb aszott fonnyadt vén s hallgatva ül kirakott árui mellett. Néha 12—13 éves lyányok járnak az utcákon is papucsaikkal s némelyik jó kedvvel s mosolyogva kínálgatja áruit. Szegények, e nagy városban olyanok, mint hal szárazon s elegáns hölgyeink mellett — (s itt elegáns a szakácsné is) — kékposztó lepedőjükben igen gyászos kinézésűek. — Mondják, de nem tudom igaz-e, hogy Chicago s Buffalo környéken a squaw-k is megkívánták a fehér néptől az abroncsokat.

21 S magoknak az erdőkben hasonlókat faragtak, sőt némelyik vesszőből font kasban jár. (7: 221) (Az indiánok)

22 Az ész. amerikai indián népek kivesznek. Ha ragály s egyéb természetes csapás pusztítaná-el őket, illő lenne hogy irányukban részvétet mutassunk — mond Catlin. De mi vesszük-el földeiket, mi gyilkoljuk ki őket s midőn kigyilkoltuk, emléküket is feketítjük. A kivesző nemzet a gyilkos hódítótól még halálban sem várhat méltánylást. Az indiánt egyes fehér, szabadalmazott társaságok s a kormány is gyalázatosan csalja, rabolja, üldözi gyilkolja — s indiánon elkötvetett oknélküli, borzasztó kegyetlenségért senki sem felelős, senki sincs büntetve az életben, s bűnét szárazon viszi az ítélet napig. Catlin becsületes indignatioval kél-ki saját nemzetének barbársága ellen, mely az indiánok irányában borzasztóbb mint a spanyoloké, mert még a XIX sz.-ban is népeket gyilkol-ki. (7: 241) (Perry és a japánok) Perry, hajóival ismét a jeddoi öbölbe ment, hol a cs. biztosok mindent elkövettek, hogy a fő várostól lehetőleg távol tartsák, de a vén commodore

23 nem hagyott magával oly könnyen bánni, mint a hollandiak szoktak s rendesen kivitte a mit akart. Az alkudozásokban — a yankeek szerint — a yapaniak, mint minden keleti nép, igyekeztek huzás-halasztás ,füllentgetés és egyéb efféle fortélyok által nyerni előnyöket, s ezen diplomatái fogadásokról embereink oly modorban beszélnek, mintha a keresztyén országoknál jelenleg divatozó diplomatiaból a húzás, halasztás, a füllentgetés és egyéb aljas fogások teljesen ki lennének zárva, s a mi Talleyrandjaink nyelve arravaló lenne, hogy azzal azt mondják, a mit gondolnak. A civilizált és az általunk nem-civilizáltnak bélyegzett köztt e tekintetben a különbség az, hogy amaz nagyban, emez kicsinyben hazudik. A keleti népek nagyobbrésze, kivált az Indiahoz közel eső, tudja, hogy a kereskedelmi szerződés, consulok behelyezése, ker. vallás terjesztése szabadságának kialkuvása nem egyébre való, mint ezek által megtenni az előleges lépéseket az illető keleti ország meghódítására. Ki a múlt századok történeteibe pislant, ha lelkiismerete van, nem fogja kárhoztatni a japanit s egyéb keletit, hogy az kizárja az európait különösen a térítőt, s hogy fél megengedni országában a külnemzetek consulainak kiváltságos garázdálkodását. Hazudozásról, erőszakokodásról, hitszegésről, ha arcán a bőr nem tenyérnyi vastag, sem angol sem portugál sem egyéb nyugati nem fog beszélni keleten. A yankee még fiatal nemzet, s a régi bűnöket édes anyjára Angliára kenheti, de ha úgy halad mint kezdte s rabló csapatokat küldöz Nicaragua, Cuba s egyéb államok ellen, nem sokára látandja egész világ, mikép Jonathan csak alattomosabb s kétszinűbb, de cséppel sem kevésbé ragadós kezű, erőszakos és hitetlen, mint maga John Bull.

24 A szerződést végre megkötötték. Simoda és Hakodadi lón kijelölve mint azon két kikötő, melyben am. hajók horgonyozhatnak, hol szenet, vizet élelmet s egyéb szükségest szedhetnek-be. A japániak kötelezték magokat, hogy hajótörésből a japáni partok bárhol menekült amerikaiakat azon két kikötőbe szállítják, hogy veszély idején am. hajó ideiglenesen más kikötőbe is be lesz bocsátva, hogy Simodaban am. clonsul lakhassék stb. Uncle Sam igen ügyesen váltogatta ajándékait a japáni császár számára, s nem hasztalan csecse-becsét küldött, hanem a leg használhatóbb tárgyakat, melyeken az ügyes japáni sokat tanulhat. Küldött ugyan ital nemüket és illatszereket is, de egyszersmind példányokat sokféle fegyver •••'':.21 Az akkor divatos abroncsos szoknyára gondol. 22 G. Catlin 1832—39 között tett utazást az észak-amerikai indiánok között. Útjáról írt levelei később könyv alakban is megjelentek. Ezt olvasva írja Ács Gedeon az idézett részt. 23 p

err

y kapitányról van szó, akinek könyvét már említettem (1. Japán с fejezet, 211. o.) 24 Jonathan Ács Gedeonnál mindig az USÁ-t, John Bull pedig Angliát jelenti. 229