A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

Az alsóvárosi pusztán kiosztott földek pedig fekszenek Zákányba, kereseti pusztán, az ülési és mérgesi határ mentén, ötömösi határon, Rívó erdejénél, köröséri erdő mellett horgosi határon, Hódi Krisztina-féle tanya tájékán, Dobóék mellett, Nagy István-féle homokok mellett, Rieger tanyája alatt, Tüskésbe, Csórván Pálfy tanyájának déli oldalánál."

18 Megjegyezzük, hogy az 1850-es években Szeged a közlegelőn kívül is számottevő városi földeket adott bérbe : szántónak mintegy 5 069 holdat — részben a nyomási földekből —, rétjeiből pedig 8 868 holdat. Jelentős szántóterületeket, pl. a 2 039 holdas Baktót szintén 1852-től adta árendába szegedi gazdáknak. A „tízesztendős földek" első bérlői, a haszonbérletek megoszlása A szegedi levéltárban fennmaradt 324 db 1852—53. évi szerződésből mintegy 9 212 hold kiosztott járásföld haszonbérlőjét ismerjük. Úgy véljük, a bérlők és bérbevétel 90%-nak ismeretében következtetések levonására, általánosításra alkalmas képet adhatunk a szegedi puszta első foglalóiról.

19 A 9 212 hold járásföldön 320 bérlő osztozott. A szerződéseken föltüntették a más illetőségűek lakóhelyét illetve az aláírás helyét — innen és családnév-vizsgálatainkból tudjuk, hogy a szegedi pusztán számosan jutottak bérföldhöz a szomszéd településekről. bérlők lakóhely szerinti megoszlása szegedi 245 bérlő dorozsmai 24 bérlő kisteleki 24 bérlő majsai 16 bérlő szabadkai 4 bérlő ludasi 4 bérlő félegyházi 2 bérlő horgosi 1 bérlő Összesen 75 fő, az ismert bérlők 23,4%-a lakott más településen. Nem meglepő, hogy közülük legtöbben Dorozsmáról és Kistelekről valók. Dorozsma az ollószerűen szétnyílt szegedi határ két része : az alsóvárosi és a felsővárosi földek közé beékelődött település, kiskun mezőváros, amely pusztáit akkor még a közbirtokosság használatában tartotta. A helybelieknek nehéz volt határukon belül földhöz jutniuk, bizonyára ezért éltek a vállalkozó kedvű gazdák a szegedi haszonbérlet lehetőségével. A Szeged-Dorozsma közti határ mentén 325 holdat 21 dorozsmai gazda közösen vett bérbe, holdanként 2 forint évi árendáért.

20 Egy-egy gazdának 15,5 hold feltörhető legelő jutott. 18 CsmL, uo. 19 1852—53-ban a Város 10 247 hold járásföldet adott haszonbérbe. A fennmaradt szerződések 9212 hold bérletéről tájékoztatnak. Úgy véljük, a haszonbérletek több mint 90%-ának ismerete alapot nyújt az általánosításra, következtetések levonására. 20 A bérleti szerződést aláíró dorozsmai gazdák: 1. Veszelovszki Mihály és neje, Farkas Veron 10. Kappan Tóth Márton és neje, Bálint Rozália Illés Ferenc és neje, Balog Erzsébet Farkas István és neje, Süveges Anna Illés Pál és neje, Simon Anna Dudás Antal és neje, Szórádi Anna Rácz József és ndeje, Szabó Borbála Nagy Antal és neje, Farkas Borbála 5. Varró Mihály és neje, Lajkó Katalin __ Nagy Mátyás és neje, Rácz Ágnes Kárka Maróti János és, neje Kárka Ágnes 15. Simon István és neje, Gyevi Varga Veron Pintér Mihály és neje, Gyuris Margit Gyevi Varga János és n. Nagy Rozália Tari Mátyás és neje, Kálmán M. K. Farkas Illés és neje Fekete Katalin Simon József és neje, Sós Trésia Turai József 20. Kocsis Imre és neje, Nagy Borbála ifj. Rácz Pál és neje, Jámbor Klára 23