A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Zombori István: Idegen népek – magyar emberek. Ács Gedeon naplójának néprajzi és földrajzi vonatkozásai

Ács Gedeon naplóiban az egymást követő részek nincsenek összefüggésben egy­mással. Amit egy-egy nap írt, az alkot egységet. Ha másnap egészen eltérő dolgot olvasott, vagy egyéb eseményt látott, akkor arról írt. így néprajzi vonatkozású ré­szek is rapszodikusan találhatók, mind időrend, mind téma tekintetében. A dolgozat a tematikailag összetartozó részeket sorrendben tárgyalja. Először a külföldi vonat­kozásokat, majd a hazaiakat. Hozzá kell tenni, hogy a leírásokban a néprajzi tar­talom nem a mai értelemben vett szigorú tudományági kritériumnak megfelelően lelhető föl. Keveredik bennük a történeti leírás, a nyelvészet, a pszichológia és mű­vészettörténet. Ezzel együtt is értékes adalékot jelentenek a mai szakembernek, általában véve pedig érdekes olvasmányt. IDEGEN NÉPEK Törökország Ács Gedeon naplóiban gyakran találkozunk Törökország nevével. Érthető ez, hiszen számkivetettségének első két éve a török birodalom területén telt el, részben annak bulgáriai, részben ázsiai vidékein. Minden nehézsége és megpróbáltatása el­lenére is jó emlékekkel távozott innen. „Én szerettem a törököt, s igazhitű ismerőseim engem szinte szerettek. Midőn tőlük elbúcsúztam, nem egy könnyezett. Ha örültem is a Kjütahjáról elszabaduláson, örömömben sem feledtem, hogy irántam két év alatt egyetlen török sem viselte magát gyengédtelenül, hogy hozzám valamennyi udvarias volt. Sok igen szíves, és hogy kormányuk — mire mákszemnyire sem volt köteles — pár évig gondoskodott rólam is. Ha szenvedtem is Ínséget a két év alatt, azt nem török okolta, sőt ez azt sokképpen enyhítette. A szeretet, s hála, mellyel irányukban köteles valék s melyet most is mélyen érzek, mérsékelte a fogságból szabadulásomi örömömet, de jó kedvem volt." (7:45.) Leírja útjukat Kutahiából a tengerpartig (ahonnan Amerikába indultak) és ér­dekes beszámolót ad az ázsiai tengerparton található göröglakta falvakról. Jót derül azon, hogy egy görög családnál szállásolták el, akik a tiszteletére hatalmas mulatozást rendeztek, de a nehéz bortól berúgtak és elaludtak. Másnap nem győztek tőle elné­zést kérni, nem azért, „hogy megpikósodtak, hanem hogy elaludtak, a helyett, hogy tiszteletemre egész éjjel ittak volna." (7:47.) Más alkalommal egy angol szerző könyve váltja ki haragját, amelyben (Diary in Turkish and Greek Waters by the Right Honorable the Earl of Carlisle) a törökö­ket holmi európai-angol felsőbbrendűség nevében leszólja. Kárhoztatja őket a több­nejűség, az iszlám vallás és a miatt, hogy a török állam a rabszolgatartásra van ala­pítva. Ács sorra megcáfolta a felsorolt szempontokat, rámutatva, hogy a többnejű­ség nem kötelező, az ágyastartás viszont valóban elítélendő, de nem rosszabb, mint a prostitúció, ami Angliában vagy New Yorkban virágzik. Á rabszolgaságot illetően pedig elég az USA-t említeni arra, hogy a fejlett európai kultúra sem különb. (9:203— 208.) Más helyen oldalakon át ismerteti a koránt és a muzulmán hit több tételét, bi­zonyos összehasonlításokkal a bibliára. (12:30—38) Általánosságban is elmondjuk, hogy Ács tagadhatatlan rokonszenvet táplált a keleti világ és életmód iránt. Egy angol utazó fejtegetései kapcsán, — aki Kelet va­Observation on the Popular Antiquities at Great Britain c. könyvét, kiegészítve saját, magyarország tapasztalataival. Ezúton mondok megkésett köszönetet Bálint Sándor professzornak, aki a fenti tanulmányra fölhívta figyelmemet, és a dolgozat elkészítését számos baráti tanáccsal segítette elő. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom