A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Zombori István: Idegen népek – magyar emberek. Ács Gedeon naplójának néprajzi és földrajzi vonatkozásai

Ács Gedeon naplóiban az egymást követő részek nincsenek összefüggésben egymással. Amit egy-egy nap írt, az alkot egységet. Ha másnap egészen eltérő dolgot olvasott, vagy egyéb eseményt látott, akkor arról írt. így néprajzi vonatkozású részek is rapszodikusan találhatók, mind időrend, mind téma tekintetében. A dolgozat a tematikailag összetartozó részeket sorrendben tárgyalja. Először a külföldi vonatkozásokat, majd a hazaiakat. Hozzá kell tenni, hogy a leírásokban a néprajzi tartalom nem a mai értelemben vett szigorú tudományági kritériumnak megfelelően lelhető föl. Keveredik bennük a történeti leírás, a nyelvészet, a pszichológia és művészettörténet. Ezzel együtt is értékes adalékot jelentenek a mai szakembernek, általában véve pedig érdekes olvasmányt. IDEGEN NÉPEK Törökország Ács Gedeon naplóiban gyakran találkozunk Törökország nevével. Érthető ez, hiszen számkivetettségének első két éve a török birodalom területén telt el, részben annak bulgáriai, részben ázsiai vidékein. Minden nehézsége és megpróbáltatása ellenére is jó emlékekkel távozott innen. „Én szerettem a törököt, s igazhitű ismerőseim engem szinte szerettek. Midőn tőlük elbúcsúztam, nem egy könnyezett. Ha örültem is a Kjütahjáról elszabaduláson, örömömben sem feledtem, hogy irántam két év alatt egyetlen török sem viselte magát gyengédtelenül, hogy hozzám valamennyi udvarias volt. Sok igen szíves, és hogy kormányuk — mire mákszemnyire sem volt köteles — pár évig gondoskodott rólam is. Ha szenvedtem is Ínséget a két év alatt, azt nem török okolta, sőt ez azt sokképpen enyhítette. A szeretet, s hála, mellyel irányukban köteles valék s melyet most is mélyen érzek, mérsékelte a fogságból szabadulásomi örömömet, de jó kedvem volt." (7:45.) Leírja útjukat Kutahiából a tengerpartig (ahonnan Amerikába indultak) és érdekes beszámolót ad az ázsiai tengerparton található göröglakta falvakról. Jót derül azon, hogy egy görög családnál szállásolták el, akik a tiszteletére hatalmas mulatozást rendeztek, de a nehéz bortól berúgtak és elaludtak. Másnap nem győztek tőle elnézést kérni, nem azért, „hogy megpikósodtak, hanem hogy elaludtak, a helyett, hogy tiszteletemre egész éjjel ittak volna." (7:47.) Más alkalommal egy angol szerző könyve váltja ki haragját, amelyben (Diary in Turkish and Greek Waters by the Right Honorable the Earl of Carlisle) a törököket holmi európai-angol felsőbbrendűség nevében leszólja. Kárhoztatja őket a többnejűség, az iszlám vallás és a miatt, hogy a török állam a rabszolgatartásra van alapítva. Ács sorra megcáfolta a felsorolt szempontokat, rámutatva, hogy a többnejűség nem kötelező, az ágyastartás viszont valóban elítélendő, de nem rosszabb, mint a prostitúció, ami Angliában vagy New Yorkban virágzik. Á rabszolgaságot illetően pedig elég az USA-t említeni arra, hogy a fejlett európai kultúra sem különb. (9:203— 208.) Más helyen oldalakon át ismerteti a koránt és a muzulmán hit több tételét, bizonyos összehasonlításokkal a bibliára. (12:30—38) Általánosságban is elmondjuk, hogy Ács tagadhatatlan rokonszenvet táplált a keleti világ és életmód iránt. Egy angol utazó fejtegetései kapcsán, — aki Kelet vaObservation on the Popular Antiquities at Great Britain c. könyvét, kiegészítve saját, magyarország tapasztalataival. Ezúton mondok megkésett köszönetet Bálint Sándor professzornak, aki a fenti tanulmányra fölhívta figyelmemet, és a dolgozat elkészítését számos baráti tanáccsal segítette elő. 208