A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Martin György: A sándorfalvi Kiss Mátyás tánca
V. Rezgő egylépés Kiss Mátyás csárdásának egyik — általa is külön számontartott — régies motívuma volt az egylépéses csárdás bokarugózással járt ún. röszkettetős" formája 7 (66. motívumpélda). Az a ritmusú egylépéses motívum minden régies csárdás változat — különösen a nyugati, Duna-vidéki friss csárdások — fontos, kezdő és pihenő funkciójú alaplépése. 8 A térdrugózásból eredő rezgés is általánosan jellemző minden újabb, kétlépéses motívumot tartalmazó lassú csárdásra (73. motívumpélda). A bokarugózással történő, sajátosan finom, de tudatos ritmikai aprózás — mely az egész testet gyorsan megrezegteti — a magyar nyelvterület déli részére, valamint délszláv szomszédaink északi népcsoportjainak (a bácskai, baranyai, szlavóniai szerbek, bunyevácok, sokacok, horvátok) táncmódjára jellemző (70—71. motívumpélda). Ezt a népi tudat is külön számontartja, ami a táncnévadásban, a terminológiában is tükröződik (rözgő, röszketős, kenyérmorzsás, drmes, drmacica). A déli magyar táncdialektusokban ez a finom rezgő mozgásmód különösen a délalföldi csárdásokban, a délkelet-dunántúli és szlavóniai karikázókban (69. motívumpélda) és csárdásokban (72—73.) motívumpélda), ritkábban az ugrósokban is érvényesül. A rezgés háromféle ritmikai változata b (70, 73. motívumpélda), g (71—72. motívumpélda) és i (69. motívumpélda) közül leggyakoribb a Kiss Mátyás táncára is jellemző b forma. Mindhárom ritmus előfordul viszont a délkeletdunántúli és szlavóniai magyar táncokban (69, 72—73. motívum), valamint bácskai, baranyai, somogyi és szlavóniai-horvátországi délszláv kólókban (70—71. motívum). * Kiss Mátyás táncát a néptáncgyűjtés korai időszakában még nem tudtuk teljes folyamatában rögzíteni, mert a rugós felvevő gépekkel csupán 30—40 másodperces kiragadott táncrészletek rögzítése volt lehetséges. Ő pedig 2—3 percig is járta szólótáncát, s a csárdást pedig jóval hosszabban. Csak a felvett részletek alapján tudunk tehát következtetni arra, hogy a felsorolt 5 lépésfajtából — melynél teljes motívumvumkészlete bizonyosan bővebb lehetett — hogyan alkotta meg rögtönzött táncát. Csárdásának rögzítését nehezítette, hogy nem volt módunk egy nemzedékébe tartozó idősebb asszonnyal filmrevenni, csupán egy nála négy évtizeddel fiatalabb sándorfalvi leánnyal. A nem hozzáillő partner miatt tánca nem fejlődhetett ki a szokásos módon s még motivikai tekintetben is hiányos maradt. A lassú csárdásban pl. csupán az I. motívumfajta két változatát (5—12, 30. motívumpéldák), a „frisses"ben pedig csak a V. „röszkettetős"-t járta, holott a — minden csárdásra jellemző — folyamatos páros forgást pl. biztosan ismernie kellett. Kiss MÁTYÁS SZÓLÓTÁNCA Szólótáncáról teljesebb képet nyújt a filmjeinken szereplő négy táncrészlet. Ezek alapján nagyjából vázolni tudjuk szólótánca felépítését, táncmotívumai összeállításának folyamatát. Szót kell ejtenünk a tánc típusát meghatározó kísérődallamról is. Kiss Mátyás szólótáncát a filmfelvétel alkalmával a „Mondjátok meg sándorfalvi (simongáti) lá7 Kiss Mátyás által is használt helyi elnevezés. Lásd még Martin Gy. (1971), 750. 8 Martin Gy. (1955), 37; nő (1964) 452—510. motívum. 9 Ivancan, I. (1964/b), 24. 182
