A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet kezdetei 1859–1879
A következő, 1864-es évtől többé nem hallunk Debrecenyi Ignác fényképészről. Valószínűleg nem bírt lépést tartani az időközben megnyíló üvegműtermek (Landau, Bietler) vagyonilag megalapozottabb és nyilván tehetségesebb fényképészeivel. Feltehetően ő az a Debrecenyi Ignác, aki 1868-ban az egyik külterületi kézbesítői állomást elnyeri. A hivatallal évi 350 forint fizetés és 150 forint lótartási illetmény jár 17 , ami szerény, de biztos jövedelemnek számított. 1913-ban, 93 éves korában halt meg 18 . A Szegedi Napló, méltatásával kapcsolatban megemlíti, hogy Amerikában fényképészetből élt, de szegedi működéséről nem ír 19 . Halálhírét országos lap, az Érdekes Újság is közli fényképével együtt (5—6. kép). Fényképe: Egyszerű előlappal, látogatójegy formátumban maradt ránk. 1. Debrecenyi Ignác, ülő, egész, (3. kép) I. cégj. a, (Móra F. Múz. 80. 2. 3) [30895] Landau Alajos akadémiai festő és f ény ké p í r ó (1862—1870) „Városunkban az eddig nélkülözött állandó fényképészeti üvegműtermet" Landau Alajos 1862 november 1-én nyitotta meg 20 . Landau, 1833-ban Pesten született, a művészet alapjait apjánál, Landau Lénártnál szívta magába, majd tanulmányait a bécsi akadémián folytatta 21 . 1859-ben Szegedre költözött, ahol a reáltanoda tanáraként rajzot és szépírást tanított. Az 1862es szünidő alatt elsajátította a fényképészetet és ezidőtájt minden szabadidejét annak tökéletesítésére szentelte. Novemberben már meg is nyitotta műtermét a „búzatéren Korda—Dáni-házban". 1866 januárjában új műtermet létesített a „palánk szentháromság utcza 873 sz." alatt. Majd egyre többet hallat magáról, mint tanárról : rajzból és festészetből magánórákat ad. „A díszítményi rajz elemei" címmel 3 füzete jelenik meg. Végül is a város kedvelt fényképésze 1870 május 15-én, „halmozott teendőire" hivatkozva a fényképészettől visszavonul, ezután csak a rajztanításnak él. Két év múlva 1872-ben a pesti főreáltanoda kinevezi tanárának 22 . 1884-ben halt meg. Landau Alajosról fénykép nem maradt ránk, önarcképéről is csak feljegyzésből tudunk. A festmény felbukkanása még remélhető 23 . Fényképészete: Noha nem tudjuk hol és kitől tanult 24 Landau, de a mesterség terén elért haladásáról annál többet olvashatunk a korabeli újságban. Felvételeit kezdettől fogva az időjárástól függetlenül készíti. 1863 tavaszán már hírül adják, hogy műtermében több szegedi „jelesen sikerült arcképe" látható. Ekkor kifogásolják ugyan képeinek sötét tónusát, de a nyári híradás már azt állítja, hogy fényképei vetekedni kezdenek a legjobb pesti fényképészek műveivel. Ugyanekkor, valószínűleg Bietler épülő műtermére és Debrecenyi árleszállítására való tekintettel a következő 17 Tanácsi jegyzőkönyv 1868/3320, 3344 sz. 18 Szegedi Napló 1913 dec. 16. 7. 19 Mint ahogy Lugosi Döme sem ír erről „Szeged hős fiai az USA szabadságharcában" с könyvében (1939), pedig egy egész fejezetet szentel Debrecenyi Ignácnak. A hirtelen természetű Debrecenyi kalandos életrajzába azonban sok minden belefért, ezek tisztázása viszont nem a mi feladatunk. 20 SZH 1862. 82, 93. sz. 21 Szelesi Z., Szeged képzőművészete. MFMÉ 1972—73/2. 33. és Éber L., Művészeti Lexikon Bp. 1935. 22 „1871 V. 29-én, mint inas felvétetett a szegedi „Árpád a testvériséghez" nevezetű szabadkőműves páholyba, ahol legényfokot nyert az év VI. 29-én, majd mester fokra emelték. Könyvtároslevéltáros tisztséget viselt. 1872-ben IX. 27-én bejelentette, hogy Pestre távozik, fedezést kért 1873 X. 17-én, majd 1877 II. 16-án fedezést nyert, súlyos és hosszas betegsége miatt". (Az Árpád páholy egykori jegyzőkönyvei dr. Csongor Győző birtokában.) 23 Szelesi Z., i. m. 33. 50. jegyzet. Czógler Kálmán „Landau-hagyaték" jegyzékét lásd a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményében. A jegyzék 26. sz. tétele: Landau Alajos halászkosztümös önarcképe, eredeti, olaj, 1860—67-ből. 24 SZH 1862. 82. sz. 118
